Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Molnár András: Kísérlet Csányi László perbefogására

MOLNÁR ANDRÁS: KÍSÉRLET CSANYI LÁSZLÓ PERBEFOGÁSARA 1837-BEN I. Zala állásfoglalásai a kormány terrorpolitikájával szemben. Az 1830-as évek második felében, hogy a liberális követelésekkel fellépő magyar rendi ellenzék erősödő mozgalmát letörje, ismét a régi, jól bevált eszközökhöz nyúlt a birodalmi kormányzat: hűtlenségi, felségsértési pereket akasz^ tott az ellenzék hangadóinak, legveszélyesebbnek vélt vezetőinek a nyakába. A birodalom kormányzására már I. Ferenc császár uralkodásának utolsó éveiben is döntő befolyást gyakorolt az udvari tanács, 1835-ben bekövetkezett halála után pedig a hivatalosan is megalakuló Staatskonferenz (Államtanács, tagjai: Lajos főherceg, Ferenc Károly főherceg, Clemens Metternich államkancellár és Franz Anton Kolowrat-Liebsteinsky gróf, állam- és konferenciaminiszter) ragadta magához a gyengeelméjű V. Ferdinándtól a hatalmat, így Metternich szabad kezet kapott a birodalom egységét fenyegető magyar rendi ellenzék megsemmisítéséhez. Még I. Ferenc életében, az uralkodó elnökletével Bécsben tartott udvari konferencián (1834. október 23-án) határozatot hoztak az erdélyi országgyűlés feloszlatásáról, teljhatalmú királyi biztos kinevezéséről, az ellenzéki érzelmű tisztviselők elbocsátásáról, és tervbe vették Wesselényi Miklós és más ellenzéki vezetők letartóztatását. 1835. elején megkezdődött a tervek végrehajtása. Február 6-án Estei Ferdinánd főherceg királyi biztos az uralkodó január 29-én kelt parancsa értelmében feloszlatta az erdélyi országgyűlést. Február 7-én átvette Erdély teljhatalmú kormányzását, felfüggesztette Erdély alkotmányát, mire az ellenzéki tisztviselők, főispánok, hogy elbocsátásukat megelőzzék, maguk mondottak le hivatalaikról. Február 16.: a király elrendelte Wesselényi Miklós perbefogását az országgyűlési napló kőnyomatos kiadása miatt. Február 23-án I. Ferenc a nádor javaslatára elrendelte, hogy a Királyi Tábla indítson hűtlenségi pert Wesselényi ellen a szatmári megyegyűlésen 1834. december 9-én tartott beszéde miatt (Február 25.: a Királyi Tábla perbe idézte Wesselényit). 1835. júliusában az országgyűlés nyilvánossága előtt Wesselényi védelmében mondott beszédéért perbe fogták Balogh János barsi követet, 1836. májusánaík végén (az országgyűlés berekesztése után alig néhány héttel) elfogták és bebörtönözték az országgyűlési ifjúság hangadóit, vezetőit, köztük Lovassy Lászlót. A magyar ellenzék a szólás- és a köztanácskozások szabadságán ejtett sérelmeket az egész nemesi nemzetet ért sérelemként fogta fel, és az első pillanattól kezdve (mind az országgyűlésen, mind a megyegyűléseken) fellépett a