Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)
Molnár András: Kísérlet Csányi László perbefogására
kormány önkényeskedésével szemben, feliratokban kérte az uralkodót a sérelmek orvoslására. Az ellenzék egységének kialakulásában kulcsszerepe volt a Kossuth Lajos által szerkesztett Országgyűlési, majd a megyegyűlésekről beszámoló Törvényhatósági Tudósításoknak. Miután ez utóbbi terjesztését a nádor kétszeri (1836. május 31-1 és szeptember 30-i) tilalma ellenére is folytatta Kossuth, 1837. május 5-én őt is letartóztatták, iratait elkobozták. Az ellenzék, látván, hogy az uralkodó nem ad érdemi választ felirataikra, küldöttségeiket pedig nem hajlandó személyesen fogadni, rendkívüli országgyűlés összehívását követelte, és tervbe vette. egy Pozsonyban tartandó előzetes értekezlet megrendezését. A kormány válasza erre is a terror fokozása volt: most már az ellenzék megyei szintű vezetői, hangadói ellen is vizsgálatot rendelt el (csaknem valamennyi ellenzéki megyében). Ekkor kísérelte meg hűtlenségi perbe fogni a zalai ellenzék radikális vezérszónokát. Csányi Lászlót is.' Zala vármegye közgyűlése 1835. június 22-én tárgyalta az első „hivatalos" értesítést, amely Wesselényi perbefogásáról érkezett. (Ekkor mutatták be Heves és Külső Szolnok egyesült vármegyék, majd Pest—Pilis—Solt átiratait, és a mellékletként érkezett pótutasításaikat.) Zala,. csatlakozva e kezdeményezéshez, utasította saját követeit is. hogy vegyék védelmükbe a törvénytelenül perbefogott Wesselényit, mivel „hűtlenséget" csupán tettel, nem pedig szóval lehet elkövetni (hivatkozás az 1723. évi 9. törvénycikkre). 2 A határozataiban szabadelvű, valójában azonban nagyon is megosztott Zalát ekkor Deák Ferenc és Hertelendy Károly képviselte az országgyűlésen. A mérsékeltebb Hertelendy mellett Deák már ekkor az ellenzék vezérkarába emelkedett, és mint személyes jó barátja, a kezdetektől támogatta Wesselényit a védekezésben. 1835. július 16-án került a megyegyűlés elé Deák követi beszámolója, mely az országgyűlési ellenzék Wesselényi melletti egységes kiállásáról tudósított. Zala követei (az utólagos jóváhagyás reményében) már állást foglaltak az ügyben Wesselényi mellett, de hogy a követutasítás rendszeréhez tartsák magukat, kérték: hogy „méltóztasson [a megye]az ő megnyugtatásokra véleményét nékik megküldeni". Egybe sürgős utasítást kértek az újabb sérelem; Balogh János barsi követ perbefogásának ügyében is. Zala közgyűlése, jóváhagyván a követek elhatározását, „utasította" őket, hogy terjesszenek az országgyűlés elé indítványt, mely javasolja, hogy a „Karok és Rendek" közös feliratban tiltakozzanak a törvénysértés miatt az uralkodónál. A megye határozatot hozott arról is. hogy hasonló esetekben, amikor a követek sürgős utasítást kívánnak, annak megtárgyalására rendkívüli közgyűléseket hívhasson össze az első alispán. 3 l A kormány terrorpolitikájáról általában: Horváth Mihály: Huszonöt év Magyar, ország történelméből. 2. jav. bőv. kiad. 2. kötet. Pest, 1868., BALLAGI Géza: Az új állam megalapítása (1815—1848.) In: A magyar nemzet története. (Szerk. Szilágyi Sándor). 9. kötet. Bp. 1897., Kossuth Lajos Összes Munkái. VI. (Törvényhatósági Tudósítások). Bp. 1966. (KLÖM), ANDICS Erzsébet: Metternich és Magyarország. Bp. 1975., Magyarország története, 1790—1848. (Szerk. Vörös Károly). 2. jav. kiad. 2. kötet. Bp., 1983., PAJKOSSY Gábor: Kossuth hűtlenségi pere. In: A magyar polgári átalakulás kérdései. Bp., 1984. 2 Zala megyei Levéltár. Zala Vármegye Nemesi közgyűlésének Jegyzőkönyvei (ZmL. Kgy. jkv.) 1835: 1256, 1257. 3 ZmL. Kgy. jkv. 1835: 1526.
