Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Gyimesi Sándor: Az iparosítás Délkelet-Európában az I. világháború előtt

GYIMESI SÁNDOR: AZ IPAROSÍTÁS DÉLKELET-EUUÖPABAN AZ I. VILÄGIlABORÜ ELŐTT Amikor a délkelet-európai országok iparosításáról beszélünk, akkor tulajdonképpen a modern gépi nagyipar kialakulására gondolunk. Az I. világháború előtti időszakban azonban mégsem beszélhetünk egyszerűen ipari forradalomról. Hiányzik ehhez a modern ipari fejlődésnek a gazdaság egészét gyökeresen átalakító hatása. Azonkívül — mint látni fogjuk — az is kérdéses, megérthetjük-e a terület iparosítását, ha csak a nagyiparra korlátozzuk vizsgálódásainkat. A gépesített nagyipar kibontakozása a vizsgált négy országban (Bulgária, Görögország, Románia és Szerbia) meglehetősen kései időpontra tehető. Bulgáriában a függetlenség elnyerésekor, 1878-ban a nagyipart mindössze négy posztógyár, két papírgyár, egy üveggyár, egy selyemgyár, néhány malom és szeszfőzde képviselte. Hasonlóan szerények a szerbiai kezdetek. 1880-ban mindössze egy vasöntöde, egy téglagyár, két fűrésztelep, két szeszfőzde és néhány gőzmalom sorolható a gyáriparhoz. Görögországban 1870-ben gőzgépet alkalmazott 15 textilüzem, 3 bőrgyár, 3 vasöntöde és 3 vegyiüzem. Rajtuk kívül még a 18 gőzmalom jelentette a gépi nagyipart. Valamivel jobb volt a helyzet Romániában ,ahol az 1863-as összeírás 171 üzemben talált gőzgépet. Ezek többsége is kisméretű volt, azonban lényegében csak a malom- és cukoriparban beszélhetünk a nagyipar komolyabb kezdeteiről. Ezekhez a szerény kezdetekhez képest az első világháborúig eltelt néhány évtized jelentős eredményeket hozott. Különösen a századforduló után volt látványos a fellendülés. Noha összehasonlítható adatokat a századforduló előtt nehéz találni, a néhány adat mégis érzékeltetheti ezt. Szerbiában pl. 1905-ben 359 nagyobb üzem van, tízezer munkatárssal, ami a 25 évvel korábbi állapotokhoz képest sokszoros növekedés. Bulgáriában 1894—1911 között a nagyobb üzemek száma és munkáslétszáma megtöbbszöröződik (az üzemek száma 345re nő közel 16 ezer munkással). Görögország 1876—1917 között (1917-ben 222 üzemel közel 20 ezer munkással) a területi gyarapodás nélkül és Románia (1915-ben 636 üzem több mint 53 ezer munkással) hasonló ütemű növekedést mutatott. A XX. század elejének rövid fellendülése a nagyiparban Bulgáriában évi 14,3%-os, Szerbiában 12,5%-os, Romániában 7%-os termelésnövekedést hozott. Görögország ipari termelésének növekedési