A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

A-szekció - M. Mohos Mária: Keszthely és Tapolca vonzása az aprófalvakra

A túlnépesedés levezetője részben az elvándorlás és a kivándorlás volt. Ez utóbbi a két falura egyaránt vonatkozik. Az „amerikás" magyarok bíztak abban, hogy meggazdagodva térnek vissza. A vallási hovatartozás tekintetében a két falu azonos volt. A szinte tiszta katolikus lakosság a belenyugvásban, az adott körülmények változhatatlanságában nevelkedett. Mindez a viszonyok konzerválásához vezetett. A két falunak a felszabadulás hozott gyökeres változást, amely mértékét és lehetőségeit tekintve azonban már eltérő módon érvényesült, és végső soron eltérő eredménnyel járt. Néhány vonatkozását tekintsük át. Murakeresztúr A II. világháború katonai eseményei a vasúti csomópont, a murai átkelő hely miatt súlyosan érintették. A hadi eseményeknek 57 halálos áldozata volt. Ezenkívül 20 ház és 5 gazdasági épület teljesen elpusztult.

7 A több száz vagon termény befogadására alkalmas három raktárát a terményekkel együtt a viszszavonuló német csapatok felgyújtották. A község állatállományának jelentős része elpusztult. Szarvasmarhából 37, sertésből 16, lóállományból 28%-a maradt meg. A leglényegesebb változást a földosztás jelentette. A 621 holdas egyházi birtokot felosztották. Ebből a parasztok mindössze 322 holdat kaptak. A többi a volt birtokosnak maradt, illetve a 200 holdas erdő az államkincstár kezébe került.

8 A föld nagyon kevésnek bizonyult. A 232 holdra rögtön 500 személy jelentette be igényét/

1 A megélhetés súlyos gondjait jelzi az a tény is, hogy 1945 nyarán 231 személy jelentkezett külső, megyén kívüli mezőgazdasági munkára, ugyanakkor, amikor a járás többi községéből — Fityeházán kívül — egyetlen személy sem vállalkozott erre.

10 A felszabadulást követő évek sok tekintetben az útkeresés esztendei voltak. A parasztság életében fokozottan jelentkezett a földhöz jutás vágya. A földnélküliek elfogadták a felajánlott Tolna megyei Volksbund birtokokat, mások pedig a Somogy megyei nagybirtokból megmaradt földeket kapták meg. Ennek következtében 1946—47-ben 133 személy hagyta el Murakeresztúrt. Természetesen a megélhetési gondok ezzel nem szűntek meg. A községen kívüli munkakeresés és -vállalás szükségszerű volt. A háború előttihez képest lényeges változás az, hogy a summás sors helyett az újjáépítés és az iparosítás előtt álló városi és bányavidéki élet várt rájuk. A folyamatot a 40-es évek végének és az 50-es éveknek a gazdasági, politikai intézkedései gyorsították. Ide tartozik a begyűjtési rendszer túlfeszítése, valamint a termelőszövetkezeti mozgalom kezdeti nehézségei, gondjai. Politikai 7 Murakeresztúr közigazgatási iratai, 1945/937. sz. ZML 3 Murakeresztúr földosztási térképe és mellékletek, 1947. 21/12. sz. Telekkönyv, Nagykanizsa 9 Murakeresztúr közigazgatási iratai, 1945/13. sz. ZML 10 Nagykanizsai főszolgabírói iratok, 1945. 50—53. sz. és ZML