A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

A-szekció - M. Mohos Mária: Keszthely és Tapolca vonzása az aprófalvakra

lag kedvezőtlenül érintette a községet, hogy Jugoszláviával megromlott a viszony, s azt követték a megalapozatlan gyanúsítások, kitelepítések. 1949-ben 28 személy, 1950-ben további 26 fő kitelepítésére került sor. Ezek közül az ötvenes évek közepén 13-an telepedtek vissza. Mindezek ellenére az 1949-es népszámláláshoz viszonyítva 1960-ban a lakosság száma 198 fővel volt magasabb. Ennek oka az igen magas természetes szaporodásban keresendő. A 60-as évek elején a termelőszövetkezeti mozgalom kiszélesedésével, majd a tsz-szervezés befejezésével hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy a községben munkaerő-felesleg van. Az új munkahelyek 1945 és 1964 között 612 személyt, egy kisebb zalai falura való embert mozdítottak ki. Ugyanakkor jelentős beköltözés is történt, 209 fő telepedett le Murakeresztúron. Ez utóbbi sokuk részére csak átmeneti megoldásnak bizonyult, és néhány év múlva máshová költöztek. A különbözet így is nagy, 403 személy.

11 Murakeresztúr 1941-ben volt a legnépesebb, lakossága ekkor 2235 fő. Az említett események hozzájárultak a lélekszám apasztásához, de 1949 és 1980 között újra nőtt a létszám. A faluban 1980-ban 2212 fő lakott. Az elvándorlás természetesen nem állt meg. 1970-ig újabb 156 fő telepedett le másutt. Hogy ez mégsem okozott jelentős létszámcsökkenést, azt a természetes szaporodás magyarázza. Példaként említjük meg

r hogy 1974-ben a természetes szaporodás Murakeresztúron 25 fő. Ezt csak a jóval nagyobb Zalalövőé és Zalaszentgróté, illetve a két városé — Zalaegerszeg és Nagykanizsa — haladta meg. 1978-ban 22 fő, és most már csak a városok előzik meg.

12 Az elvándorlás az 1970-es évek végén és a 80-as évek elején újra felerősödött. Okai közt — a fentieken kívül — újabbak is találhatók. Az elvándorlók többsége fiatal. Sok közülük az egyedülálló férfi és nő. A másik jellemzője, hogy a nagyobb általános műveltséggel, a magasabb szakmai ismeretekkel és a szakmunkás képesítéssel rendelkező fiatalok hagyták el a falut. Az anyagi háttér is változott, sőt kijelenthetjük, hogy javult. Ennek egyik forrása az iparvállalatok lakásépítési akciója, a másik pedig a szülők jobb anyagi helyzete, a család anyagi támogatása. Az említett elvándorlással egyidőben (1979-ben 58, 1980-ban 52, 1981-ben 45, 1982-ben 29 fő) megállt, megtorpant a természetes szaporodás is. Az utóbbi négy évben ennek eredményeként a község lélekszáma 100 fővel csökkent.

13 Ezzel párhuzamosan a kereső lakosság átrétegződése is fokozódott. Ugyanakkor a külső munkahelyeken elhelyezkedők száma is növekedett. A kettő szerves egységet is alkot, hiszen a külső munkahelyeken a szakmunkának, a tanult szakmának megnőtt az értéke. Ez pedig serkentette a tanulási kedvet a szakközépiskolákban, illetve a szakmunkásképzőben. A keresők gazdasági ágazatokon belüli megoszlásának változását az alábbi adatok igazolják: "Zalai tükör 1974. II. kötet 49. 1. Zala megye statisztikai évkönyve, 1974. 13 Vizsgálat Murakeresztúr szabályozási tervéhez, 1983. 15. oldal, Murakeresztúr községi tanács