A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

A-szekció - M. Mohos Mária: Keszthely és Tapolca vonzása az aprófalvakra

BÉLI JÓZSEF: MURAKERESZTÚR ÉS NAGYBAKÓNAK FEJLŐDÉSE A FELSZABADULÁS UTÁNI ÉVTIZEDEKBEN A történeti források alapján megállapíthatjuk, hogy Murakeresztúr és Nagybakónak alapítási ideje a XIII. század közepére, illetve második felére esik. Az első írott forrás Bakónaki Márk comesről szól: egy erdőt adott el Lőric, kanizsaszegi várnagy előtt az 1200-as évek végén.

1 Az 1325-ös récsei határjárás során említik Bakónakot és a Bakónaki patakot.

2 Egy 1326-ban kelt levelében Károly Róbert a vasvári káptalant vizsgálatra küldte ki, mert Vörös Salamon Bakónak és Szentgyörgy birtokok szerzeményleveleit elrabolta.

:! Murakeresztúrról az első írott forrás 1221-ben tett említést, ugyanis Oros pannonhalmi apát az egyházi tized ügyében fordult III. Honorius pápához a Szent Barnabás, a Szent Kereszt és a Szent Trinitás kápolnák tizedei miatt/' Egy másik oklevél 1263-ban a Szent Kereszt egyházról szól Kanizsa közelében."' A legrégibb történeti források után tekintsük át a két falu gazdasági alapját jelentő földterületeket. Nagybakónak területe 3116 kat. hold, Murakeresztúré pedig 2312 kat. hold.

6 Látni lehet, hogy a két község földterületei között jelentős eltérés nem volt, mindkettő viszonylag kis határral rendelkezett. A felszín tekintetében Murakeresztúr határa kedvezőtlenebb mint Nagybakónaké. Az előző határa a Mura árterére és az azt körülvevő, enyhe, megművelhető, alacsony dombokra terjed ki. A XVIII. századi úrbéri összeírásban valamint az 1800-as évek gazdasági kimutatásaiban Murakeresztúr erdőterülete minimális, azt is az apátság használta. A határ jelentős részét az ártéri legelő és rét alkotta. A szántóföld viszonylag kevés, különösen búza és rozs termesz1 NAGY Imre: Zala megye története. Oklevéltár 1. kötet 119. 1. -Ugyanott 187—88. old. :i

Uo. 194. oldal 4 SÖRÖS Pongrác: A pannonhalmi szent Benedek-rend története 1. kötet 648—649.1. 5 HOLUB József: Zala megyei falvak eredete. Betűrendes mutató 47. 1. Zala Megyei Levéltár. (Továbbiakban: ZML) ü Bakónak térképe 1985. (a szerző tulajdona)