A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

A-szekció - Kovács Katalin: Falutípusok a Dunántúlon

Az elemzésből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy különböző helyzetű, típusú falvakkal kapcsolatos problémák léteznek, s keveset mondunk el, ha egységesen beszélünk a falvakban adódó nehézségekről. Igen erőteljes regionális különbségek tapasztalhatók az infrastrukturális fejlettség szintje, a lakosság jellemző foglalkozási szerkezete, a különböző jellegű gazdálkodó szervezeteknek az ingázási arányokból következtethető „terítettsége" között. A legkedvezőtlenebb helyzetű falvak csoportjai, megyénként különböző súllyal és más-más színezetű problémákkal, az aprófalvas régiókban találhatóak, természetes következményeiként az eddig volt gazdaság- és településfejlesztési koncepcióknak, ideológiáknak. Nem beszélhetünk azonban csak káros következményekről: a közigazgatási hierarchiában elfoglalt helyek szerint történő fejlesztés és a gazdasági szervezeteknek ezzel többé-kevésbé összehangolt központtelepítése az alsófokú központokat viszonylag kedvező helyzetbe hozta és kiépülhetett egy mikroközpont-hálózat is. Ugyanakkor a fejlettnek tekinthető falvak megyék közötti eloszlása jelentős egyenlőtlenségeket mutat. Ez fokozza annak a szükségességét, hogy a központosított értékek szélesebb körben legyenek hozzáférhetőek, aminek azonban feltételei vannak. Mindenekelőtt az infrastruktúra fejlesztésére van szükség, mert ennek hiányában nem állítható meg a kedvezőtlen helyzetű falvak slumosodásának folyamata. Más, de szükségképpen megoldandó kérdés az, hogy az elvonások rendszerét hogyan lehet úgy megváltoztatni, hogy erre fedezeteket lehessen •— lehetőleg a felhasználás szűkebb környezetében — mobilizálni. Az infrastruktúra fejlesztésének szükségességét tágan kell értelmeznünk, mert ide kell sorolnunk a szolgáltatások innovatív fejlesztésének igényét is, melyek közül a humán szolgáltatásokon túl a távolabbi jövő szempontjából mindenekelőtt a második gazdaságban való termelő tevékenység hátteréül szolgáló kereskedelmi, értékesítési és információs bázis hiányzik. E bázis hiányában az első gazdaságon kívüli termelő tevékenység lehetőségei is egyenlőtlenül oszlanak meg az egyes településkategóriák, településcsoportok között. S hogy visszakanyarodjak a DTI-ben megkezdett kutatáshoz: az a célunk, hogy az eltérő problémákkal küzdő településcsoportok lakosságának igényeit és lehetőségeit számba vevő alternatív fejlesztési javaslatokat dolgozhassunk ki. KATALIN KOVÁCS: TYPES OF TRANSDANUBIAN VILLAGES (Summary) The study is a summary of the partial results of a sociological research conducted by the Transdanubian Scientific Institute of the Hungarian Academy of Sciences. Assisted by the 1980 statistics, the research work arranged villages into groups based on a 25% sample taken from Transdanubian hamlets. Essentially, the results correspond to those of other researches conducted with similar ma-