A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

E-szekció - Bíró Friderika: A paraszti életmód Délnyugat-Dunántúlon az

VÖRÖS KAROLY ZÁRSZAVA Kedves Barátaim! Tanácskozásunk, mely most már kétségtelenül végetért, az Ötödik volt azon tanácskozások sorában, amelyeket a dél-dunántúli négy megye illetékes szervei a terület különböző problémáinak megvitatására terveznek. Témánk amely az idén ,,A Dél-Dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténeti kutatásainak problémái" címet viselte, valóban igen lényeges és fontos problémára hívta fel a figyelmet. Olyan kérdések ezek, amelyek különböző beállításban, különböző részletkérdésekben, újságriportoknak, televízióriportoknak, rádióbeszélgetéseknek, kisszociográf iáknak témájaként és mindenféle publicisztikus formában most már valahogy benne élnek a köztudatban. Elérkezett tehát az ideje annak, hogy ezeket tudományosan rendszerezzük és valamilyen formában összegezzük a tapasztalatokat, igyekezve körvonalazni, kijelölni az ezekkel kapcsolatos kutatási feladatokat is. Mostani tanácskozásunk — amint az a szekcióvezetők beszámolóiból is világosan látható volt — mennyiségileg is rendkívül sok oldalról közelítette meg ezt a problémát: hat előadás hangzott el és ehhez harmincnál több korreferátum. A konkrét eredményeket a szekcióvezetők nagyon világosan és gondosan felsorolva ismertették, úgyhogy eltekintenék attól, hogy ezekből még valamilyen további következtetéseket vonjak le. Csupán bizonyos tanulságokra szeretném felhívni a figyelmet; tanulságokra és feladatokra, amelyeket ez a konferencia, a hozzászólások és az előadások perspektívaként tűztek ki további tanácskozások, kutatások elé. Az első tanulsága tanácskozásunknak az aprófalvak kutatási tematikájának nagyon alapos feltárása volt. Az előadásokból és a hozzájuk kapcsolódó vitákból világosan látható, hogy szerzőik egyaránt megpróbálkoztak magának a fogalomnak a tisztázásával, és az ennek során felbukkanó új jelenségeknek az értelmezésével. Kiderült ui., hogy a fogalom maga sem olyan világos, mint ahogy elképzeljük: az aprófalu több mint csupán egy apró falu, igen szétágazó problémakomplexusokba illeszkedik bele, s ennek során többek között statisztikai, demográfiai, igazgatási, gazdasági kategóriákba. És még nagyon sok más oldalról is szemlélhető, de valahogy mindig másfélének látszik, — ha ezeket a fogalmakat és tematikákat összeillesztjük, jóllehet valahol vannak bizonyos közös pontok is, de nagyon sok részletkérdésben egyedi sajátosságok mutatkoznak meg — megannyi kutatói feladatként a jövő számára. A másik tanulságot abból kaptuk meg, hogy sok szempontból megvizsgáltuk az aprófalvas települések nemcsak jelenbeli, de lehetséges múltbeli, vagy ép-