A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

E-szekció - Bíró Friderika: A paraszti életmód Délnyugat-Dunántúlon az

pen jövőbeli funkcióit is. Ez főleg a közigazgatás, az államigazgatás, az államszervezés a területi szervezés szempontjából bizonyult nagyon fontosnak, tekintettel ezeknek az aprófalvas településeknek egyrészt kiváltképpen ebben a régióban nagy számára, másrészt pedig annak a folyamatnak kibontakozására, amely ezeket a helységeket általában most már bizonyos funkcióiknak megszüntetése, az ezeket ellátó szerveknek kivonása révén az aprófalvakra eleve is jellemzőnek érzett elsorvadásra ítéli. A harmadik tanulságcsoport forrása a téma történeti, néprajzi feldolgozása. Legyen szabad mint történésznek magam felé hajlítani a kezemet és az értékelő szót: ezek a történeti megközelítések nagyon tanulságosak és lényegesek voltak, az illető jelenség múltja, kialakulása valamennyi szekcióban erőteljes hangsúlyt kapott, a gazdasági szekcióban éppen úgy, mint az igazgatási kérdésekkel foglalkozó szekcióban, és természetesen az eleve történelmi profilú témák vizsgálatánál is. Negyedik tanulságként az is világos lett, hogy miközben a témát e három szempontból körüljártuk, természetesen a földrajzi és problematikái kereteken túl is tekintettünk. Tehát szükségképpen az egész Dunántúlra és amellett a problémáknak olyan vonatkozásaira is kitekintést adtunk, amelyek már nem sajátosan az aprófalvas településekre jellemzőek. Mindennek következtében azt hiszem nyugodt lélekkel állíthatjuk azt, hogy ha tanácskozásunk egész anyaga kötetben megjelenik, akkor ez az egész aprófalvas kérdéskörnek minden eddiginél részletesebb, sokoldalúbb, tágabb kitekintésű összeállítását fogja jelenteni. Az ötödik tanulságot annak a mechanizmusnak a feltárásában látom, amelyikben ez az egész aprófalvas jelenség, majd az aprófalvak sorvadásának folyamata egyáltalán végbement. Ezek a kutatások akár a jelenre, akár a múltra vonatkoztak is, az ezeken a területeken folyó életnek akármilyen vonatkozását vizsgálták is éppen ezeknek az aprólékos feltárásoknak a révén (hogy ti. ilyen kis területeket, kis témákat választottak), tették lehetővé azt, hogy a tényrögzítő vizsgálat ne ?sak nagyon konkrét legyen, hanem kiderüljön az is, hogy az itt megismert tények hogyan jöttek létre, hogyan alakultak a történelem folyamán egészen napjainkig. Mert amint azt már a címek is mutatták, és amint itt a szekcióvezetők beszámolói is megerősítették, itt végig konkrét dolgokról volt szó és nem általánosságokról. Mindenfajta tanácskozáson nagy veszéllyel fenyeget, hogy belefullad az általánosságokba — itt azonban nem voltak általánosságok, illetve ha voltak általánosságok, azok minden esetben a bemutatott konkrétumokkal való szoros kapcsolatban, azok által megalapozva jelentkeztek. Éppen ennél a konkrétságnál fogva lett ezután mindenhol láthatóvá —- mint említettük — a folyamatok mechanizmusa, az. hogy ezek a folyamatök hogyan mennek végbe. Hatodik tanulságként úgy gondolom, a további kutatásokat elsősorban azzal lehetne továbbfejleszteni, hogy még jobban lemélyítjük a kutatás szintjét: ezeket a jelenségeket és ezeket a mechanizmusokat akár történetileg, akár igazgatásilag, településföldrajzilag vagy bármilyen más vonatkozásban valahogyan még jobban rávetítjük az egyes ember, egyes embercsoport életére és