A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

E-szekció - Bíró Friderika: A paraszti életmód Délnyugat-Dunántúlon az

GAÄL ANTAL ÖSSZEFOGLALÓJA A C-SZEKCIÓ MUNKÁJÁRÓL A szekcióban a vitaindító előadást Hajdú Zoltán tartotta, aki a településhálózat térbeli és funkcionális rendszerével, a közigazgatás központi és területi kölcsönhatásával foglalkozott. Előadásában áttekintette az egyes települések létrejöttével, a települések csoportosulásával, a tényleges körzetek létrehozásának szükségességével kapcsolatos kérdéseket és az egyéb, ezekhez fűződő igazgatási jellegű problémákat. A történelmi fejlődés során az egyes települések fejlettsége maga után vonta az igazgatási körzetek alakulását. A kisközségek, a törpeközségek, — amelyek Zalában és Dél-Dunántúlon is létrejöttek — megkívánták a körjegyzőségi szervezeti rendszert, különösképpen az 1871. évi, illetve az 1886. évi községi törvény után. Indokolta az előadó a körjegyzőségek létrejöttét és ezt követően összehasonlította őket a mai közös tanácsokkal. A foglalkozás tekintetében kiemelte a körzeti rendszer továbbfejlesztésének a szükségességét nemcsak a közigazgatás, hanem azzal öszszefüggésben az iskolarendszer, a körzeti orvosi rendszer, az állatorvosi rendszer stb. vonatkozásában is. Foglalkozott a községegyesítések és ezt megelőzően a különböző területek összevonásának a szükségességével. Előadásában többek között részletesen kitért olyan kérdésekre is, mint a különböző fegyveres testületek szerepe, a közigazgatással való kapcsolata, stb. Hiányoltam azt, hogy nem foglalkozott a járásokkal. A járások —. véleményem szerint — elválaszthatatlanok a községek szervezetétől, szerveitől, magától a községektől, ugyanis a járási szerveket mai fogalmaink szerint nyugodtan lehet valamilyen községszövetségnek, községtársulásnak, vagy egyéb szervezetnek tekinteni. A másik kérdés, amit feltétlenül meg kell említeni, az igazgatásnak és a testületnek a kapcsolata. Rendkívül jelentősek azok a javaslatok, amelyeket Hajdú elvtárs előterjesztett. Úgy gondolom, hogy a napjainkban kialakuló vita eredményeként, a közigazgatás továbbfejlesztése szempontjából az elhangzottak valamilyen formában célszerűen felhasználhatók. A következő előadó Csefkó Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetének munkatársa lett volna, azonban személyesen megjelenni nem tudott, írásban küldte el észrevételeit, javaslatait, amelyek ugyancsak elősegíthetik a napjainkban folyó, közigazgatási rendezéssel kapcsolatos feladatoknak a végrehajtását, ugyanis behatóbban a társközségekkel, a városfejlesztés különböző kérdéseivel foglalkozott. Elmondta, hogy a társközségek bizonyos sorvadásával párhuzamosan a városfejlesztés szükségessége napjainkban hogyan merül fel, ennek mik az eredményei és mik a további tennivalók. Felvetette-, hogy a csökkenő lélekszámú és gazdasági jelentőségű