A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

D-szekció - L. Szabó Tünde: A Somogy megyei falvak műemléki problémái

és olvasásban teljesen járatlanok, úgyszólván iskolázás nélkül szegődnek tanonczokul. Észleltetett a tanítótestület által, hogy a tanonczok többnyire elcsigázva és fáradtan jönnek az iskolába, mert átlag naponként 14—18 órán át dolgoznak az iparban." A németbólyi ipariskoláról megállapította, hogy a tanulók a tankönyveket nem képesek megvásárolni, ennek következtében az eredmények középszerűek. A pécsi ipariskoláról így írt: ,,A tanítás általános eredménye az előkészítő osztályokban a tanulók hiányos ismeretei miatt középszerű, a többi osztályokban jó. A faluról jövő gyerekek nagyon hiányos előismeretei mellett az előrehaladást még azon körülmény is hátráltatja, hogy a tanulók a műhelyben való elfoglaltatásuk mellett iskolai feladataikat otthon nem gyakorolhatják. A hentes és sütő iparágak tanonczai annyira elcsigázottak, hogy az előadás alatt folyton alusznak, a munkaerő kizsákmányolás észlelhető még a czipész és a szabó iparosok tanonczainál is". A Zsolnay gyárba járó tanulók eredményeit jónak, a siklósiakét közepesnek találta.

32 A minisztérium 1893-ban a tanonciskolák szervezetét és tantervét megváltoztatta abban a reményben, hogy az iskolák nehézségeit csökkenteni tudja. Pécsett ennek hatására egyesítették az ipariskolákat, az egész városban 4 előkészítő, 3 első, 2 második és 2 harmadik osztály nyílt. Az építőiparban dolgozó tanoncok téli tanfolyama három osztályból állt. Ezenkívül 6 rajzosztályt is indítottak. Külön oktatásban részesültek a vasmunkások és a famunkások. Ezáltal a felügyeletet könnyebben tudták szervezni, csökkent az iskolákkal kapcsolatos adminisztráció is. Nem utolsósorban ezzel a centralizációval a tanterv által előírt követelményeket is egységesíteni lehetett. Igen jelentősnek minősíthető az a szervezeti változás is, amely alapján a munkaadó nem volt kénytelen az összes tanoncát egyszerre nélkülözni. Az 1890-es évek végére az iskolák felszerelése ha nem is látványosan, de javult. Az oktatás színvonalában lassú, de érezhető fejlődés indult meg. Az iskolafenntartók igyekeztek nagyobb támogatásban részesíteni a tanoncokat, amelyek természetesen pozitívan hatottak a tanulmányi eredményekre is. Az iskolarendszerű képzés mellett új tanfolyamok indultak, mint az elektrotechnikai, kazánfűtői és a gépkezelői.

33 Lépések történtek a női iparoktatás területén is, de ezek a kellő eredményt nem hozták meg. A tanoncoktatás Baranyában nyomon követhető eredményei nemcsak az iparoktatás, hanem az iparfejlődés, sőt szélesebb értelemben a munkásosztály története szempontjából is számos tanulsággal gazdagíthatja mindazokat, akik nyitott szemmel tanulmányozzák a korabeli dokumentumokat. Feldolgozni tehát e gazdag múlt minden elérhető tárgyi emlékét, nevelési szempontból is sok hasznot ígér, néhány jelenben élő tendencia esetében pedig a forrás megismerését jelentheti. 32 Uo. 6314/1892. sz. 33 Uo. 10 615/1898. sz.