A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

D-szekció - L. Szabó Tünde: A Somogy megyei falvak műemléki problémái

közt, bármely iparágat, ideértve a kereskedést is, bárhol, önállólag és szabadon gyakorolhat .. . "

25 A hazai tanoncoktatás tulajdonképpen nemcsak az 1872-es ipartörvényhez kötődik, hanem szorosan kapcsolódik Eötvös József népoktatási törvényéhez, amelyben kötelezték az iparosokat, hogy 15 évnél fiatalabb tanoncaikat járassák iskolába. Az 1872-es ipartörvény először intézkedett a tanonciskolák létrehozásáról, illetve a tanoncok tankötelezettségének külön tanonciskolában történő teljesítéséről. A törvény nem intézkedett viszont a tanonciskolák kötelező megszervezéséről, fenntartásáról, mint állami feladatról, hanem azt társadalmi úton kívánta megvalósítani. A tanoncoktatás útkeresése A céhek megszűntek, helyükbe ipartársulatok léptek. Az ipartársulatok önkéntes egyesülésekként jöttek létre, s mint ilyenek támogathatták és a maguk szűk lehetőségei között támogatták is tanulóik képzését. De épp az önkéntesség elvéből adódik, hogy a céhek igen szigorú, zárt szervezeti keretéből kilépők az ipartársulaton belül nem tudhattak fegyelmet tartani az oktatás területén sem. A Soproni Kereskedelmi és Iparkamara, amelynek hatásköre 1880-ig, a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara létrejöttéig Baranyára is kiterjedt, 1874-ben Sopronban egyleteit hívott életre az ipari szakoktatás fejlesztése céljából. A kamara ennek a lépésnek megtételére más dunántúli városokat is alkalmasnak tartott, elsősorban azokat, ahol reáliskola működött. Itt emelte ki Győrt és Pécset, mivel ezeken a településeken épp a reáliskolák miatt, a szüséges tanerők és taneszközök rendelkezésre álltak. Ennek ellenére a pécsi ipartanodában a céhek megszűnése óta az egyes osztályok látogatási aránya minimálisra csökkent. A foglalkozásokat osztályonként 4—5 tanuló látogatta. A rendszeresen hiányzókat viszont a tanodái bizonyítvány felmutatása nélkül az elsőfokú iparhatóság felszabadította. A városi tanács ezért a felszabadítás feltételeit szigorította, és azokat a tanulókat, akik írni, olvasni, számolni nem tudtak, az ismétlőiskola látogatására kötelezte.

20 A tanoncok képzése területén az ismétlőiskolák nem hoztak eredményt. Gyakorlatiatlan volt ez az oktatás, mert az eredmény nem állt arányban a reá fordított költségekkel. Gyakorlatiatlan volt azért is, mert az esti foglalkozások fellett minimális ellenőrzést tartottak, az is folyamatosan lazult. A tanoncok nagy része szervezett oktatásban előzőleg alig vett részt. A falusi gyermekek rendkívül hiányos előképzettséggel kerültek az iparba. A gyermekek az esti órákra vagy el sem jártak, vagy ha részt is vettek rajta, az egész napi munkától fáradtan nem lehettek képesek az oktatást figyelemmel kísérni. Sok iparos visszakívánta a céhrendszert. Hivatalos körökben eljutottak az ipartörvény felülvizsgálatának követeléséig, így olyan iparos szakisko25 1872. évi VIII. tc. 26 BML. Pécs Polgármesteri ir. 6522/1875. sz.