A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

D-szekció - L. Szabó Tünde: A Somogy megyei falvak műemléki problémái

ERDŐDI GYULA: AZ ISKOLARENDSZERŰ TANONCKÉPZÉS KIALAKULÁSA BARANYÁBAN A baranyai kézműipar hagyományai a mohácsi vész előtti időszakra nyúl­nak vissza. Fejlett kisipari technika, komoly minőségi elvárások kielégítése jellemezte a céheken belül dolgozó mestereket az Anjou királyok alatt egé­szen Hunyadi Mátyás haláláig. A török a helyi kézműipart elsorvasztotta, nem volt szüksége rá, mert hozta magával saját iparosait. így a török által elfoglalt területeken a kézműipar fejlődése megállt, majd visszaesett. A 17. század vé­gén, a török kiűzése után, ismét megkezdődött a kisipar szakmai fejlődése. 1 Természetesen minden mesterség, minden céh igyekezett a maga gazda­sági keretei és lehetőségei között szakmai utánpótlását biztosítani. Ez a 18. század végéig háromlépcsős rendszerben folyt. A jelölt jelentkezett az illető céhnél, hogy az adott mesterséget kívánja kitanulni. A testület „bekebelezte", majd következett, egyes kivételektől eltekintve, a 3 éves tanonc időszak. En­nek letelte után a gyermek, mint már legény vándorkönyvet kapott és a céh által megszabott településeken — külföldön is — gyakorolta jövendő szak­máját. 2 Visszatérése után remeket készített, amit a testület által kijelölt bizott­ság, az ún. mívlátómesterek bíráltak meg. Ha megfelelőnek találták és az ifjú mind tanonc, mind legény korában jó erkölcsről, nagy szorgalomról tett tanú­bizonyságot, felszabadították és mesterré nyilvánították. 3 A tanoncok szervezett oktatásának kialakulása A tanoncok iskolarendszerű oktatásának megindulása a rajziskolák fel­állításához vezethető vissza, amelyek létrehozását II. József rendelte el. 4 Pé­* VÁRAD Y Ferenc: Baranya múltja és jelenje II. kötet. Pécs, 1896. 643. p. -DOMONKOS Ottó: A kézműves legény vándorlások útvonala és a legény vándorlá­sok technikatörténeti jelentősége. Kézművestörténeti Szimpózium, Veszprém. 3 Baranya vármegye és Pécs szabad királyi város céhdokumentumainak áttekint­hető raktári jegyzéke. (Baranya Megyei Levéltár, továbbiakban: BML) 4 KOPASZ Gábor: Buck József és pécsi rajziskola első évtizedei. Művészettörténeti tanulmányok. Szerkesztette; Zádor Anna és Szabolcsi Hedvig. Akadémiai Kiadó, Bp. 1978. 363. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom