A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

D-szekció - L. Szabó Tünde: A Somogy megyei falvak műemléki problémái

esett a rajzoktatást 1786-ban vezették be, mégpedig a Normál Iskola keretében, egy rajzosztály működtetésével. Az uralkodó intézkedéséről a Helytatótanács 1786. június 6-án értesítette Teleky József főigazgatót, miszerint „azok a kézművesek, akiknek mesterségük tökéletesítését rajzművészettel kell elérni, tanoncaikat addig nem szabadíthatják föl, míg saját rajzaikkal nem bizonyítják, hogy a rajziskolát vasár- és ünnepnapokon egy éven keresztül szorgalmasan látogatták.

5 Az iparban foglalkoztatott fiatalok rajzoktatása 1791 őszén indult meg. Az első hét tanévben 167 fő, a következő nyolc tanévben 366 fő látogatta az iskolát, ami egyértelműen a szakmai követelmények növekedését mutatja. Az oktatásban jelenlévő 27 mesterségből a legtöbb tanoncot az asztalosok, a kőművesek, a bognárok, a kőfaragók, a lakatosok és az ácsok iskolázták be, akik vasárnap délelőttönként két órányi tanulással próbálták elsajátítani a szakma fortélyait.

6 A megyében az inasok oktatása a hagyományos keretek között, Pécsett a hagyományoson túl a rajziskolán belül is folyt. A Helytartótanács 1821-ben büntetés terhe mellett utasította azokat a céheket, amelyek tanoncainak a rajziskolai bizonyítvány megszerzése kötelező volt, hogy tanítványaikat rendszeresen járassák iskolába. Ez 19 testületre vonatkozott, ekkor a városban a céhek száma ennek kétszeresét tette ki. Az oktatás miatt, elsősorban a munkaidő kiesést mérlegelve, a céhek ellenállása igen nagy volt.

7 Az 1840-es évekre az inasok iskolai oktatása már három módon folyt. A rajziskola tovább működött. A győri kerületi iskolák királyi főigazgatója elrendelte az intézménynek az ún. próbarajzokból „czélszerűbb" példányok beszerzését, ugyanis az iskolában az 1845-ben készülteket „felsőbb helyen" nem tartották alkalmasnak a tanulók kellő előmenetelének segítésére.

8 A főigazgató szerint „a rajziskoláknak feladata lévén az ipart és művészséget előmozdítani, és ez által a nemzet jobb létét eszközölni; leginkább a városok érdekében fekszik kebelökben illyes oskolákat ápolni és elősegíteni"

9 A másik forma a vasárnap délutánonkénti keresztény oktatás volt. A város tanácsának ülése végzést hozott, hogy a céhek inasaikat csoportosan kötelesek templomba kísérni, ahol legalább két mesternek kellett a rendre ügyelnie..

10 Az ipartanoda A harmadik forma a kézműves inasok részére felállított és 1846. november 1-én beindított ipartanoda, amelynek igazgatója Kunszt Tamás lett.

11 Munkája azonban nem volt könnyű. A céhek ahol csak lehetett ellenezték az inasok iskolai kötelezettségeivel járó feladatok elvégzését, pedig azt helytartótanácsi rendelet is szabályozta, sőt az iskola által kiállított bizonyítvány 5

Uo. 6 Lásd az 1. jegyzetet. 7 Lásd a 4. jegyzetet. 8 BML. Pécs Városi Tanács ir. 720/1846. 9

Uo. 10 Uo. 11 Uo.