A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

D-szekció - L. Szabó Tünde: A Somogy megyei falvak műemléki problémái

SZABÓ TÜNDE: A SOMOGY MEGYEI FALVAK MŰEMLÉKI PROBLÉMÁI Tisztelt szekcióülés, kedves Kollégák! Somogyi falvak műemléki problémáival kapcsolatban szeretnék néhány gondolatot felvetni. Somogy megyében 241 település van, s közülük csak 5 városi rangú. Megyénk 323 műemléke közül 282 falvakban található. Egy részük egyházi tulajdonban van: templomok, haranglábak, útmenti keresztek, más részük magántulajdonban: népi lakóházak, gazdasági épületek, s állami tulajdonban: 43 kastély. Ezek a számadatok is mutatják, milyen szerteágazó, felelősségteljes feladat a falvainkban lévő műemlékeink feletti őrködés. Mert egészen más jellegű feladat a mező közepén álló Árpád kori templomrom védelme, mint egy összedőlni készülő, fonott kukoricagóréé. De nézzük meg, mit is jelent maga a védelem? Tudjuk, hogy létezik egy országos műemlékjegyzék, amely megyénként számbaveszi hazánk minden védett építményét. Somogyban már 1973-ban megyei kiadványként megjelentettük az első fényképes műemlékjegyzéket. A jegyzék azonban csak útmutató, segédeszköz, önmagában még nem védelem. Legnagyobb gond: a védett épületek fenntartása, gondozása, ugyanakkor élő, új funkciójának megtalálása. Feltehetjük a kérdést: mit védünk és mitől, vagy kitől védjük? Védjük a műemlék eredeti állapotát, törekszünk annak megtartására, illetve visszaállítására. De nemcsak egyszerűen konzerválásról van szó, nem lehet múzeum az egész megye. A fejlődésben, a mai életben kell megtalálni a „szerves folytatást", amely maga a védelem metamorfózisa. És mi ellen védjük? Védjük az időtől, amely mállasztja a követ, lepergeti a vakolatot és festéket. De védenünk kell sajnos az embertől is, a közömböstől, az érteni nem akarótól. Az általános problémák után nézzük meg a somogyi példákat; milyen gondokkal küzdünk Külső- és Belső-Somogyban, a Zselicségben vagy a Dráva mentén? Ha a feladatot komplex módon akarjuk megközelíteni, a település szerkezetének védelme az első feladat. A somogyi falvak általában folyók, patakok mentén és erdőirtások helyén jöttek létre. Középkori településeinkre a szétszórtság volt a jellemző. A falvak zömének rendezésére a XIX. század első felében került sor, mai faluképeink ennek nyomait őrzik. Nem csak az egyedi épület védendő tehát, hiszen az csak része az egésznek. Az új rendezési tervek készítésénél ezt a meglévő, történeti falu szerkezetet kell úgy vé-