A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)
A-szekció - Holács Imréné: A szocialista átalakulás hatása a dunántúli településekre
VITAINDÍTÓ ELŐADÁS HOLÁCS IMRÉNÉ: A SZOCIALISTA ÁTALAKULÁS HATÁSA A DUNÁNTÚLI TELEPÜLÉSEKRE Témámhoz véleményem szerint a történelmi materializmus két alapvető törvényszerűsége adja meg a kiinduló alapot. Az egyik a társadalmi haladás törvénye, amely minden társadalmi jelenség elemzéséhez a történelmi szemléletmód alkalmazását teszi szükségessé. A másik alapvető törvényszerűség az összefüggés elve, amelynek figyelembevétele azért elengedhetetlenül szükséges, mert nem lehet megérteni a mai dunántúli településszerkezetet, ha nem veszszük figyelembe hazánk egész településrendszerének alakulását. A szocialista átalakulás a településszerkezet egészét a történelmi adottságokat; a gazdasági, politikai és kulturális szintet, a települési sajátosságokat, a természeti tényezőket érintette, mindenekelőtt azonban a városokban és a falvakban lakó emberek munkájának eredményeire épülhetett. A történelmi szemlélet igényli az olyan közvetett összefüggések figyelembevételét is, mint a török hódoltság településszerkezeti következményei: a Dunántúlon a Habsburg uralom hatása, a nagybirtokrendszer sajátosságai, a gazdasági fejlődés, az urbanizációs folyamat lassúsága. Az Alföld ritka és nagylélekszámú, a Dunántúl sok aprófalvas településrendszerének a gyökerei még e korból erednek. A későbbi társadalmi fejlődésben az Osztrák—Magyar Monarchia regionális fejlesztési politikájának sajátosságai nyomták rá bélyegüket egész hazánk, de különösen a Dunántúl településszerkezetének további alakulására. A Dunántúl településhálózatának fejlődésére jellemző Berend T. Iván megállapítása, amelyet a Valóság 1971. 12. számában „Fordulópont és ellentmondások az urbanizációban" c. tanulmányban közöl: ..Kelet-Európában a XIX. század — a gazdasági fejlődés útjai az agrárjelleg konzerválódása következtében — nem hozott urbanizációs fordulatot." Ez a tény településszerkezetünkre annyira rányomja bélyegét, hogy a mában is jelentkezik az ellentmondás: a gazdasági szint fejlődésének az urbanizációs szint nem felel meg. Sőt a foglalkozási struktúra ma is fejlettebb, mint az a gazdasági fejlettségünkből adódhatna. Az urbanizációs szint a gazdasági fejlettség alatt marad. Ma is tapasztalható ez az ellentmondás, amelynek
