A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)
D-szekció - Halász Imre: Településszerkezet és iskolahálózat Zala megyében a Bach-korszak elején
a kormányzat számlájára írni: hiszen 15—20 házas, vagy ennél kisebb falvakba később sem építettek iskolákat, s a teljes iskolalátogatottság napjainkban is csak a korszerű közlekedéssel valósulhatott meg. Ezekután kijelenthetjük, hogy a településszerkezet a XIX. század közepén az iskolalátogatottság alacsony arányszámának jelentős, de nem egyetlen oka volt. A másik jelentős tényező az volt, hogy a zalai falvakban nem volt meg, sőt ebben az időben még nem is lehetett meg a szülők igénye gyermekeik taníttatására, hiszen a nagyrészt mezőgazdasági munkát végző népességnek csak egész kis hányada szánta gyermekét magasabb képzettséget kívánó (elsősorban kézműves, kereskedő, vagy néhány kiválasztott esetében papi, tanítói) pályára. A két tényező együttes jelentkezését az alsópáhoki tanító egyik jelentése jellemzi a legfrappánsabban : „November közepéig alig lehet az oskolába behúzni és már tavasz kezdetén nagyobbadán zsiba őrzésére, marha legeltetésére, ételhordásra, használtatnak, s elszélednek minden intés, sürgölés ellenére. A fiók egyházakból, ahol oskola nincs, télen a rossz idő miatt kevesen és ritkán jelennek meg." 0 Ezek voltak tehát azok a döntő okok, amiért az 1851-ben felsorolt 104 katolikus iskolába a 10 758 iskolaköteles közül csak 5 948 gyerek járt, a tanulóknak mindössze 55%-a. J0 A legnagyobb körzettel rendelkező katolikus iskolák a következők voltak (a Balaton-felvidékről sok iskoláról szóló jelentés hiányzik): iskolaköteles Az iskola filiák (6—12 éves) ténylej székhelye száma gyermekek száma (a filiákban) tanulólét Alsóbagod 10 386 47 Alsólendva 10 328 106 Bánokszentgyörgy 7 298 42 Belatinc 7 536 92 Dobronak 9 274 52 Kerkaszentmiklós 7 612 63 Lenti 15 636 85 Nagylengyel 11 165 24 Nagyrécse 7 143 40 Páka 17 906 56 Zalaszentiván 8 202 52 Zalaegerszeg 8 410 182 Göcsej és a Muravidék iskoláinál tehát az iskolalátogatottság az 50%-ot sem érte el. Ezek tehát azok a községek, ahol az aprófalvas településszerkezet kifejezetten hátrányos az oktatás hatékonyságára. 9 Uo. 10 Uo.
