A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)
D-szekció - Halász Imre: Településszerkezet és iskolahálózat Zala megyében a Bach-korszak elején
Ami a katolikus népiskolákat illeti, közvetlenül a Cs. Kir. Kerületi Tanhatóságok 1850. évbeni megalakulása után összeírás készült róluk, melynek egyik legfontosabb pontja, hogy egy iskolához hány iskolával nem rendelkező településből járnak a gyerekek. 5 Az összeírás 104 katolikus iskoláról maradt fenn, ezenkívül utalás van arra, hogy még 29 községben működött katolikus iskola. 6 így összesen 133 iskolával kell számolnunk. A 104 felsorolt helységnek 242 filiája volt, azt pontosan nem tudjuk, hogy mennyi község tartozott a csak megemlített 29 község iskoláihoz. A sűrűn lakott helyeken nem jelentett gondot a fára és filia közötti távolság, hiszen — főleg a Balaton-felvidéken — gyakran voltak olyan falvak, melyek csaknem egybeépültek. Ahol pedig a távolság — főleg télen — problémát jelentett volna az iskolába járásnál, ott a gyerekek más felekezetűek iskolájába jártak tanulni. Nem volt ilyen jó a helyzet Göcsej ritkábban lakott vidékein, mindenekelőtt Nova, Nagylengyel és Páka környékén, valamint a Nagykanizsa környéki falvaknál. Göcsej legjelentősebb helységének, Novának esperese, a Tudományos Gyűjteményben publikáló Plánder Ferenc így írt az ottani viszonyokról: ,.Miután Göcsejben és Kerka mellyékben csak egyedül ott léteznek tanodák, hol az Anyafára vagyon, melyhez 10—15 és 20 helységek is mellyek filialistól 2—3 óra járásra esvén kapcsolatiak, a szülők gyermekeiket legjobb szándékkal sem taníttathatják, mert illy erdős vidékekben olly távolságra azokat szét küldeni a téli zordon idő, s ragadozó farkasok prédái lehetnének, e végből sajnossan jelentem, hogy több helyiségeim vannak azon vidékekben mellyékben 300 s még több lelkek vágynak s közöttök egy írás tudót sem találni." 7 Véleményét azzal egészítette ki — amit már 1847-ben is megtett —, hogy plébániák felállítását javasolta Göcsej több helységében, ami maga után vonná iskolák létesítését is. Nagykanizsa és Páka környékén ismét a nagy távolságot nevezik meg az alacsony iskolalátogatottsági arányszám okának. Sajátos helyzet állt elő olyan községek esetében, amikor a tanulók egy folyó két partjáról jártak valamelyik falu iskolájába. A Zala folyó mellett fekvő Zalaszentgyörgy falu plébánosa egy jelentésében azt panaszolta, hogy esőzés és olvadás után a folyó másik partján fekvő két faluból, Zalacsébről és Kávásról a megáradt folyón nem tudtak átkelni a gyerekek. 8 Ugyanez volt a helyzet a Zala alsó folyásánál, a Kerka és Mura folyók két partján elterülő anyaegyházak esetében is. Nyugat- és Dél-Zalában tehát a falvak egymás közti távolsága, a terepviszonyok nagyban gátolták az iskolalátogatottság arányszámának emelését, jóllehet minden jelentősebb, parókiával rendelkező falunak volt iskolája, az ezekhez tartozó kisebb falvak és külterületi lakott helyek népessége azonban iskoláztatás nélkül maradt az itt említett okok miatt. Ezt pedig nem lehet 5 HALÁSZ Imre: Zala megye katolikus népiskoláinak és tanítóinak helyzete a Bach-korszak első éveiben (In.: Zalai Gyűjtemény 16. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból 180—1981. Zalaegerszeg, 1981.) 106. p. °Uo. 7 ZML. IV. 151. 1852. X. B. 199. s HALÁSZ : Közlemények; 116. p.
