A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

D-szekció - Kotnyek István: Településszerkezet és alsófokú iskolahálózat Zala megyében

tás, majd a fenntartás volt, később már nem az volt a lényeg, hogy van-e iskola, hanem egyre inkább az, hogy milyen ez az iskola? Az 1918 előtti Zala megye a Balaton-felvidéket, a Tapolcai-medencéi, a Zalai dombságot, a Muramelléket és a Muraközt foglalta magába. A megye területét érintő első lényeges változás a trianoni békeszerződéssel következett be, amikor a Muraköz és a Muramellék egy része Jugoszláviához került (csáktornyai—perlaki járás, az alsólendvai járás egy része és a nagykanizsai járásból Légrád). A második jelentősebb változás 1941-ben volt, amikor a magyar csapatok megszállták Jugoszlávia egy részét. 1945-ben az 1941 előtti állapot állt vissza, egészen az 1950-es közigazgatási rendezésig. Ekkor a keszthelyi-, tapolcai-, balatonfüredi és a sümegi járás Veszprém megyéhez került majd 1979. január 1-én a keszthelyi járást ismét Zala megyéhez csatolták. Elemzésünkben egy-egy adott probléma kapcsán természetesen az adott korszak megyehatárainak keretei között mozgunk. A megyehatár változásait nem tekintve is, mindvégig aprófalvas megyeként kezelhetjük Zalát a dél-dunántúli régióban. A településszerkezetet vizsgálva azonnal szembetűnő az ország más területénél lassúbb városiasodási folyamat. Jellemző volt viszont a sok és kicsiny település, melyek szinte karnyújtásnyira voltak és vannak egymástól. Ez a karnyújtás a 18—19. században ősszel, télen és kora tavasszal egyáltalán nem jelentett könnyen megjárható távolságot a rossz útviszonyok, a sajátos természetföldrajzi helyzet (sűrűn szabdalt dombok, völgyek, sok-sok patak, mocsaras, „berkes" völgytalp) miatt. Lássuk tehát a főbb demográfiai jellemzőket. Az első népszámláláskor (1784—87) 640 települést írtak össze 229 617 lakossal.

2 Ez azt jelenti, hogy egy összeírt településre 353 lakos jutott, Somogyban ugyanekkor 452, Baranyában 480, Tolnában pedig 836.

3 1870-ben a zalai, településenkénti lakosságátlag 512, még mindig a legalacsonyabb a régióban.

4 Dél-Dunántúl képe e vonatkozásban a későbbiekben is hasonló. Zala és Baranya mindvégig aprófalvas megye maradt. Jól jelzi ezt az egy településre jutó népesség alakulása.

5 1910 1970 Megye Község Átlag Község Átlag száma népesség száma népesség Baranya 358 846 316 700 Somogy 310 1180 248 1159 Tolna 120 2227 106 2054 Zala 557 837 242 776 3 KSH Könyvtára, Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya. Az első magyarországi népszámlálás (1784—1787). Bp. 1960. 266. 1. 3

Uo. 52. 1. 4

Zala Megyei Levéltár (továbbiakban: ZML). Népszámlálási összesítő, 1870. 5

Mstk—42. k. 2—10. 1., 26—36. L, 46—50. 1., 80—96. 1. 1970. évi népszámlálás 9. Baranya m. adatai. KSH. Bp. 1972. 7. 1., 272—340. 1. 1970. évi népszámlálás 16. Somogy megye adatai. KSH. Bp. 1972. 7. 1., 340—348. 1. 1970. évi népszámlálás 5. Tolna megye adatai. KSH. Bp. 1971. 711. 340—342 1. 1970. évi népszámlálás 15. Zala megye adatai. KSH. Bp. 1972. 7. 1. 340—348. 1.