A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

C-szekció - Csefkó Ferenc: Az aprófalvak állami—politikai szerepéről

helyzetbe, hanem az itt születő, itt lakó (innen esetleg elköltözni nem akaró), netán ide települni vágyó állampolgárok is másodrangú állampolgárokká váltak. Még keményebben kell fogalmazni, ha figyelembe vesszük azt, hogy ezek az állampolgárok nemcsak, hogy nagyobb mértékben járultak hozzá a társadalmi javak termeléséhez, mint sok városban lakó honfitársuk, hanem azáltal, hogy nagyrészük a városban és a városnak hoz létre új értékeket és egyben ellátja saját maga és családja, sőt környezete szükségleteit is, jelentős anomáliákra hívja fel a figyelmet ezen a téren. Azáltal, hogy e falvak jelentős részében nem, vagy alig- működik a politikai mechanizmus valamely fontos egysége, felvetődik: vajon ilyen egységeknek kell-e működni, ilyen formákat szükséges-e létrehozni. Amennyiben nem, úgy azt a kérdést kell elemezni, hogy egy meghatározott nagyságrendű településen, ahol néhány száz, zömmel idősebb korú állampolgár éli az életét, milyen érdekképviseleti, a politikai integrációt elősegítő, azt lehetővé tevő formákat kell létrehozni és működtetni. A mai helyzetben sem a pártszervek, sem a Hazafias Népfront, sem a Kommunista Ifjúsági Szövetség nem. lát el olyan tényleges közéleti funkciókat, amelyeket pedig szükséges lenne valamilyen szervnek ellátni. Egyéb más szervek is éppen hogy vegetálnak, avagy jónéhány esetben meg is szűntek, de fogalmazzunk inkább úgy, hogy különböző racionalizálási szempontokra hivatkozva megszüntették őket (pl. tűzoltó egyesületek). A következő gondolatkör tulajdonképpen a közigazgatás működésével, hozzászólásom szempontjából a tanácsok és ezen belül is e szervek önkormányzati lehetőségeivel kapcsolatos. Manapság sokan hangoztatják az önkormányzatok fontosságát. Azt, hogy minden társköziség rendelkezzék olyan megfelelő testületi fórumokkal, ahol a települést érintő kérdések eldőlhetnek. Elvileg ezt az álláspontot helyeselni lehet, sőt ennél tovább is kell menni. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy a tényleges önállóságnak, a tényleges önkormányzatnak előfeltételéül megfelelő gazdasági kereteket is kell biztosítani. A másik oldala ennek, hogy ez az önkormányzati rendszer a falu arculatának megfelelően működjék, illetve alakuljon ki. Megfelelő hatáskört kell biztosítani a demokratikusan megválasztott szerveknek olyan ügyekben, amelyek az adott falusi közösség szempontjából lehetnek fontosak. Világos, hogy az önkormányzatok más kérdésekkel is foglalkozhatnak. Elsőrendű feladatuknak azonban azt kell tekinteni, ami az ott élő állampolgárok számára fontos. Tehát úgy kell megválasztani e szerveket, illetve úgy kell eljárni e szerveknek, hogy egyben választóik megbízatásának tehessenek eleget, azaz a társközségi viszony valóban községtársi viszony legyen. Nem foglalkozom itt a körzetesítéssel, illetve a közigazgatás racionalizálása és a testületi demokrácia problémáival, ezt a szakirodalom megfelelően kimunkálta, illetve az ezzel kapcsolatos problémákat jelezte. Amit hozzátenni szükséges, és ami további vizsgálatokat igényel, az az adott társközségben az állam mechanizmusának a működése. Tehát az a kérdés, hogy létre kell-e hozni és milyen hatáskörrel kell felruházni a testületet? Mi legyen a szerepe a tanácstagi csoportnak? Egyáltalán milyen jogkörökkel rendelkezzenek a tanácstagok; milyen legyen a viszony a társközség és a centrumközség között? Mindezeknek milyen legyen a viszonyuk egymáshoz, milyen hatásköri és szer-