A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

C-szekció - Hajdú Zoltán: Közigazgatási és ellátási körzetesítések a Dél-Dunántúl falusi településhálózatában

VITAINDÍTÓ ELŐADÁS HAJDÜ ZOLTÁN: KÖZIGAZGATÁSI ÉS ELLÁTÁSI KÖRZETESÍTÉSEK A DÉL-DUNÁNTÚL FALUSI TELEPÜLÉSHÁLÓZATÁBAN (1950—1980) I. Bevezetés A települések között kialakuló kapcsolatok tartalma, jellege, iránya, intenzitása, minősége történetileg változó. A településközi kapcsolatok sokféle — gazdasági, társadalmi, politikai, történeti, néprajzi, közlekedési, ellátási műszaki — feltétel és hatás közepette alakulnak. A változások eltérő módon mennek végbe a falusi településhálózat különböző nagyságrendű — törpe, apró, közepes, nagy — falvaiban. Az elmúlt évtizedekben mélyreható változások következtek be a falusi településhálózatban. Az urbanizációs folyamatok — pozitív vagy negatív eredménnyel — átformálták a falvak életét. E sokoldalú, bonyolult átalakulások területileg erősen differenciáltan érintették a falusi népesség és a falusi gazdasági tevékenység települési és területi eloszlásának, mozgásának rendszerét, a népesség életkörülményeit, a falusi településhálózat gazdasági, társadalmi, politikai, igazgatási, műszaki kapcsolatrendszerét. A települések térbeli eloszlását, fejlődését, településközi kapcsolatait — mint ez a zalaegerszegi konferencián is bebizonyosodott — egyaránt kutatja a településföldrajz, a településtörténet, a településnéprajz, a településszociológia, a településtudomány és az igazgatástudomány. Mindegyik érinti a falusi átalakulás történeti, földrajzi, gazdasági, társadalmi problémáit, jelenlegi helyzetét, a falvak jövőbeni szerepét, lehetőségeit, a falusi településhálózat fejlesztésének stratégiai kérdéseit. A településhálózat belső struktúráját, állapotát jellemző, meghatározó településközi kapcsolatok rendkívül sokfélék, önálló struktúraként elemezhetők a népességi, a gazdasági, a társadalmi—politikai kapcsolatok. Ezek a településközi kapcsolatok egyszerre befolyásolják a településhálózat állapotát, fejlettségét, funkcionális kapcsolatrendszerét, térbelüeg differenciálják és hierarchizálják azt. A hosszabb távú elemzések egyik fő problémája az egységes, valamilyen szempontból összehasonlítható adatbázis biztosítása. Statisztikai szempontból