A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

C-szekció - Hajdú Zoltán: Közigazgatási és ellátási körzetesítések a Dél-Dunántúl falusi településhálózatában

fontosabb és pontosabb, megbízhatóbb, ha egy vizsgált terület közigazgatási beosztását, a településállományt, a népességet, a települések jogállását egy adott időpontban (az utolsó népszámlálás időpontjában) érvényben lévő területi rendszer alapján vizsgáljuk visszavetítve is. Történetileg hitelesebb, a valóságot jobban megközelítő eljárás, ha a terület és a települések mindenkori közigazgatási beosztása és jogállása alapján tárjuk fel a folyamatokat. Mivel előadásom elemzéseinek, következtetéseinek, egy-egy időszak metszeteinek szempontjából nagy jelentősége volt az adott igazgatási beosztásnak és a települések jogállásának, ezért a történeti elemzést jobban elősegítő megoldást választottam. A 4 dél-dunántúli megye mindenkori faluhálózatának körzetesítési problémáival foglalkozom, a lehetőségekhez mérten maximálisan érvényesítve a történeti elvet.

1 A Dél-Dunántúl faluhálózata fejlődésének általános áttekintése után 4 ágazat — közigazgatás, mezőgazdaság, egészségügy, oktatás — alapfokú ellátási—igazgatási kapcsolatainak településközi hatását, strukturáló folyamatait vizsgálom. A falusi településhálózat funkcionális kapcsolatrendszerének alakulásában fontos szerepet tulajdonítok az adminisztratív úton létrehozott, szabályozott központ- és területi rendszerek működésének. A lakosság kapcsolatteremtései, mozgásai között az igazgatási, egészségügyi, oktatási jellegű kapcsolatteremtések zárt téregységekben mennek végbe. A lakosság egyéb kapcsolati rendszere (munkahely, fogyasztás, pihenés), a gazdaság mozgása és területi kapcsolatrendszere (beszerzés, értékesítés) erősen nyitott, területileg nehezen körülhatárolható. Az előadás táblázat- és ábramellékletei felölelik a teljes faluhálózat problematikáját, az előadásban azonban a törpefalvak és az aprófalvak településközi kapcsolatrendszerének átalakulását érintem elsősorban. Mindvégig megkülönböztetett figyelmet szentelnek a falusi településhálózat és a községi közigazgatás központ- és területrendszere kölcsönhatásának. II. A Dél-Dunántúl faluhálózata fejlődésének fő tendenciái 1950—1980 között A Dél-Dunántúl településhálózata, különösen a faluhálózata, már a felszabaduláskor is sajátos, sok vonatkozásban eltért az ország többi részétől. Hosszú ideje érvényesültek az aprófalvas településszerkezetből adódó problémák. A lakosság igazgatása, ellátása több területen és ágazatban (körjegyzőség, körorvos, körbába, körállatorvos stb.) már a világháború előtt is körzetesítve volt. Ezek a körzetesítési megoldások — az ország falusi településeinek fejletlensége, viszonylagos elmaradottsága következtében — még nem jelen] A forrásfeltárásban, forráselemzésben részt vettek a Baranya, a Somogy, a Tolna és a Zala Megyei Tanács dolgozói, amiért köszönetemet fejezem ki. Az abszolút egyneműség biztosítása még az irattári anyag feldolgozásával sem sikerült teljes mértékben, de a dolgozat táblázatai és ábrái megközelítően azonos időpontok adatait tartalmazzák. 1950-re vonatkozóan a tanácsrendszer létrejöttekor fennálló állapotot, 1960, 1970, 1980 esetében a népszámlálások időpontjában meglevő állapotot tártuk fel. Kisebb közigazgatási eltérések vannak az 1970-es metszeten, mivel az 1970. VII. 1-i állapot szerepel az ábrán.