A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

B-szekció - Majdán János: A vasút hatása a Dél-Dunántúl aprófalvaira

helyben lakó kereskedők rakták vagonokba a faluban termelt árut, ezzel kikapcsolva a begyűjtő központokat. (Valószínűleg ezzel magyarázható Nagykanizsa szerepének átalakulása, bizonyos fokú csökkenése.) Különösen élesen bontakozik ki ez a kép, ha gazdának számítjuk a nagybirtokokat. Akár a tulajdonos saját kezelésében lévő, akár a bérlő által vezetett nagyüzemről van is szó, mindkét esetben árutermelés folyt a gazdaságban. (Ennek minősítéséről, korszerű mivoltáról itt és most nem kell szót ejteni.) A felesleget ezekből a gazdaságokból is a vasút szállította el. A nagy- és a kisüzemek földbirtokosai, bérlői éltek a lehetőségekkel, s önmaguk keresték az értékesítési lehetőségeket. Így nem véletlen, hogy a Balatontól délre működő MÁV-vonalakon sokkal gyakrabban álltak meg a szerelvények, mint a Déli Vasút vonalain. (A közvetlen begyűjtés előnyeit az 1880-as években a bécsi társaság is felismerte, új állomásokat nyitottak meg a magyar szakaszokon.) Az állomások körzetszervező szerepe A magyar piac megélénkülésével, a Budapest-centrikus hálózat kiépülésével a négy vármegye gazdasága is bekapcsolódhatott a közvetlen kereskedelembe. Az 1867 előtt, birodalmi szempontok szerint megépült hálózat a legnagyobb hatást Zalára tudta gyakorolni. A Balaton déli partján futó szerelvények somogyi települések és néhány tolnai falu terményeit továbbították. Ezen megyék gazdaságát azonban nem alakította át a vasút, hasonlóan Baranyához, ahonnan mezőgazdasági terményt nem vittek a Pécs—mohácsi szerelvények. Az utóbbi vonal a mecseki szénbányák fejlesztését serkentette, de hosszú évtizedekig csak áttételesen gyakorolt iparfejlesztő hatást Pécsre. Emiatt a továbbiakban a Dunáig futó szerelvények forgalmáról nem lesz szó., A részletes elemzésbe adathiány miatt sem kerülhetett be a Pécs—mohácsi vonal. A magánvasút éves forgalmáról az igazgatósági üléseken szó volt ugyan, de az állomásonkénti adatokat nem tüntették fel. A szénszállítással foglalkozó vonal mellett nincs állomásonkénti adat a Déli Vasút Balatontól délre eső szakaszairól sem. A MÁV által fenntartott vasutak minden állomását pontosan összeírta Edvi Illés Sándor 1895-ben, s az összegzést ki is nyomtatta.

1 Ennek segítségével pontosan megállapítható a vasutak apró településekre gyakorolt vonzása. A négy megyében 71 állomáson és megállóhelyen zajlott a vasúti forgalom, ahová 634 településről szállítottak árut feladni, kocsiztak el vonatra szállni. 1 EDVI ILLÉS Sándor: A Magyar Királyi Államvasutak és az üzemükben lévő helyi érdekű vasutak áruforgalmi viszonyai. Budapest, 1896.