A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

B-szekció - Majdán János: A vasút hatása a Dél-Dunántúl aprófalvaira

1. sz. táblázat Állomások Vonzott Megye száma települések száma Somogy 29 213 Tolna 16 159 Baranya 7 92 Zala 19 170 összesen : 71 634 Az állomások vonzását vizsgálva igen szélsőséges adatokat összesített Edvi Illés Sándor. A 10-nél több, /az 5 és 10 közötti és az 5 falura vonzást gyakorló állomások száma és aránya a következőképpen alakul 2. sz. táblázat Megye 10 5—10 5 összesen Somogy 6 11 12 29 Tolna 8 8 — 16 Baranya 3 4 — 7 Zala 8 5 6 19 összesen : 25 28 18 71 30,2% 39,4% 25,4% 100% Az állomások döntő többsége 5 településnél többet tudott vonzásába kap­csolni (74,6%). Átlagosan 9 falu lakói tartottak kapcsolatot egy állomással. A legnagyobb körzetet szervező helyek: Zalában: Tapolca (23), Zalaegerszeg (20), Sümeg (18), Alsó-Lendva (14). Baranyában: Szentlőrinc (26), Pécs (23). Tolnában: Dombóvár (17), Pincehely (15), Hida-Bonyhád (15). Somogyban: Szigetvár (25), Kaposvár (23), Darány (17), Marcali (14), Csur­gó (11). A darányi központot leszámítva valamennyi város és falu korábban is élénk kereskedelmet bonyolított le a környékével. Ezen települések esetében a vasút csak megerősítette a korábbi funkciókat, illetve maguk a vásáros helyek vonzották a vonalakat. A hagyományos központok mellett nagyon sok olyan település is vonzotta a környéket, amely korábban nem, vagy alig töltött be ilyen feladatokat. A vasút megépülése és az állomás megnyitása így alakított ki körzetet Tófej (12), Rédics (11), Bükkösd (7), Csömödér (10), Szepetk (8), Lesencetomaj (7), Abaliget (13), Mágocs (9), Mocsolád (9), Szakály—Hőgyész (14), Nagydorog (13), Szászvár—Máva (13), Hidegkút—Gyönk (11), Kurd—Csib­rák (8), körül. Néhány korábban fontos kereskedelmi, vagy közigazgatási köz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom