Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)

Szőke Béla Miklós—Vándor László: Kísérlet egy táji egység településtörténeti rekonstrukciójára. (A Kis-Balaton progrgamot kísérő régészeti leletmentő ásatások (1980—1985) tapasztalatai)

SZŐKE B. M.—VÁNDOR L. KÍSÉRLET EGY TÁJI EGYSÉG TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI REKONSTRUKCIÓJÁRA (A KISBALATON PROGRAMOT KÍSÉRŐ RÉGÉSZETI LELETMENTŐ ÁSATÁSOK (1980—1985) TAPASZTALATAI) Az 1970-es évek végén a Balaton vízminőségének védelme érdekében olyan kormányhatározat született, hogy egy víztározórendszert kell létesíteni az Alsó-Zalavölgy és a Kisbalaton területén. A tározórendszer feladata a Balaton eutrofizálódásának, a Zala vízgyűjtőről a tóba jutó tápanyagok feldúsulásának megállítása, majd a Balaton vízminőségének fokozatos javítása a múlt század végén és az e század első felében lecsapolt ős-Balaton öblök szűrő, tisztító szerepének visszaállításával. A tervek szerint a víz szűrését két tározó végzi: az egyik a Zala folyó hídvégi szűkülete felett, az Alsó-Zalavölgyben, aminek a vízfelülete 18,5 km

2 (ezt a tározót 1985 tavaszán már üzembe is helyezték), a másik pedig a fenékpuszta—balatonszentgyörgyi szűkület felett a Kisbalaton medencéjében, ahol a víz 51 km

2 területet borít el 1989—90-től. E hatalmas, több milliárd forintos vízügyi beruházás következtében jelentős mértékben megváltozik a táj képe. A mai vízszinthez képest 2,5—3 m-rel emelkedik meg a medencék vízszintje, a parti sávnak és a szigeteknek hajdan lakott területeit veszélyeztetve azzal, hogy végleg víz borítja el őket, vagy, hogy vízjárta, mocsaras területekké válnak. A vízügyi munkákkal párhuzamosan tehát meg kellett kezdeni a régészeti, történeti értékek mentését, települések és temetők, várak és templomok lehetőség szerinti teljes feltárását és dokumentálását, mielőtt mindezek víz alá kerülnek, vagy a gátakba építik be őket. Hogy az elvégzendő munka nagyságát felmérjük és egyfajta fontossági sorrendet is felállítsunk, 1979-ban terepbejárással feltérképeztük a több mint 70 km hosszú parti sávok és a szigetek régészeti lelőhelyeit (összesen mintegy 60 lelőhelyet találtunk.) Ezt követően 1980—85 között az először elárasztásra kerülő első tározó, az Alsó-Zalavölgy területén 18 nagyobb és több kisebb ásatást végeztünk mintegy 3 millió forint költséggel, közel 50 000 m

2 területet feltárva. Az alábbiakban e munkánk eredményeiről számolunk be.

1 E számadásunknak aktualitást ad, 1 Az alábbiakban jórészt még közöletlen ásatási eredményeket ismertetünk, ásatóik szíves hozzájárulásával.