Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)
Balogh Miklós: A Zalaegerszegi Nemzeti Bizottság története.
országban tisztviselői és közalkalmazotti állásra érdemesek". 45 Az igazoltatási eljárásról készült 23 jegyzőkönyvet a nemzeti bizottságokhoz elküldték. Mindezt indokolta az elvégzendő munka sokasága, a szigorúbb felelősségrevonástól való félelem pedig valósággal sürgethette. Zalaegerszegen 1213 fő fölött döntöttek ily módon. Igazoltak 873 embert, 261-et nem, 79 személyről nem tudtak döntést hozni. Nem igazoltak a 224 idemenekültből 123-at. Az összesítés csaknem teljes, így az arányok kimutatására használható. Ezek szerint Zalaegerszegen a legelső igazoltatási eljáráskor „nemzethűség és politikai megbízhatóság szempontjából" a korábbi alkalmazottak egyharmad része nem kapott igazolást. Főleg azok, akik elmenekültek itthonról, de az idemenekülteknek is több mint a fele megbízhatatlannak bizonyult. Keveredésből adódhatott mindez, amikor még összetévesztették a politikai megbízhatóság igazolását az igazoló bizottságok által végzett munkával. Április végén azonban itt is pártok képviselőiből, koalíciós alapon I. és II. számú igazoló bizottságot állítottak fel. 46 Ezek esetenként olykor szigorúbb döntéseket hoztak, pl. két vármegyei főtisztviselőt megfosztottak állásától a Zalaegerszegi I. Számú Igazoló Bizottság határozata alapján, „mindkettőjüket a félfasiszta és fasiszta kormányok alatti magatartásuk miatt". 47 A ZNB által felállított igazoló bizottságok 1945 nyarára az alábbi munkát végezték: Zalaegerszegi I. Számú Igazoló Bizottság (elnök: Wassermann Frigyes) 503 ügyet tárgyalt, 4 főt elbocsájtott, 1 főt népbíróságnak adott át, 6 esetet függőben hagyott. Zalaegerszegi II. Számú Igazoló Bizottság (elnök: Fürtös Lajos MKP) 552 ügyet tárgyalt, 8 főt eltávolított, 61 közalkalmazottnak büntetést adott. 48 Ezek is enyhe döntések voltak, hisz az 1055-ből csak 12 főt távolítottak el. A két bizottság munkájának összehasonlításából kitűnik, hogy a kommunista elnök által irányított igazoló bizottság szigorúbb volt. A sok munkára való tekintettel később újabb bizottságot is létre kellett hozni. 49 b) A megye két városában az igazoló bizottságokkal egyidőben hozták létre a népbíróságokat. Zalaegerszegen a város polgármestere tette meg az első lépést, mégsem az ő javaslata alapján alakult meg a Zalaegerszegi Népbíróság. 50 Ebben a nemzeti bizottságnak volt döntő szerepe. Dr. Egyed Lajos, a budapesti népbíróság vezetője az igazságügyminiszter képviseletében — miután ismertette a népbíróságra vonatkozó szabályokat — megegyezett a nemzeti bizottsággal a megalakításról, s egyben azt is elhatározták, hogy dr. Czeglédy Ferenc legyen a népbíróság vezetője. 51 A Zalaegerszegi Népbíróság az alábbi összetételben alakult meg: MKP: 45 U. o. ZNB iratai 1945. április 10-től 17-ig felvett 23 darab munkahelyi igazoltatási jegyzőkönyv. 40 ZML. XVII. f/57. ZNB 1945. április 26-i jegyzőkönyve 47 Üj Zala 1945. június 19-i száma 40 ZML. Főispáni iratok 1945. (447—820.) 1945. június 30-i Összesítés az igazoló bizottságokról. 49 ZML. XVII. f/57. ZNB iratai, 1945. október 15-i ülés: 1948. november 4-én a nemzeti bizottsági ülés elutasította az I. sz. Igazoló Bizottság döntését. W U. o. A polgármester 1945. április 13-i előterjesztése a főispánhoz: ZNB 1945. április 26-i jegyzőkönyve. 51 U. o.
