Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)

Balogh Miklós: A Zalaegerszegi Nemzeti Bizottság története.

Baráth Lajos; SZDP: Marancsics József; NPP: Kovács Ferenc; FKGP: Tátrai Miklós, PDP: Pesthy József.

52 A népbíráskodási rendelet (81/1945. ME. sz.) gyors végrehajtásával — igaz, hogy fővárosi segítséggel —, de felzárkózott az országos demokratizálási folyamathoz a ZNB és beérte ezügyben a korábban felszabadult területek népi szerveit is, pl. a Heves Megyei Nemzeti Bizottságot.

53 A zalaegerszegi népi szerv tehát jelentős szerepet játszott a népbíróság létrehozásában, tevékenységét később is figyelemmel kísérte, ugyanakkor a népbíróság is respektálta létrehozóját, igényelte politikai támogatását. c) A ZNB 1945. június 5-én úgy határozott, hogy „Zalaegerszeg megyei város képviselőtestületét 60 taggal alakítja meg" az alábbi összetételben: MKP: 12; SZDP: 12; NPP: 12; FDP: 9; FKGP: 5; Szakszervezet: 10.

54 A döntést követően nagy vita robbant ki a koalíciós partnerek között. Nyikos Kálmán kisgazdapárti politikus újságcikkben vádolta meg a nemzeti bizottságot és kártyaklubhoz hasonlította, azért, mert pártjának sem a törvényhatósági bizottságban, sem a képviselőtestületben nem volt abszolút többsége, sőt még az egyenlő arány sem érvényesült, aminek okát abban látta, hogy „senki sem tartja be a demokrácia játékszabályait".

55 Ez tudatos törekvése volt a baloldalnak, nem „hamiskártyásság", hanem nyíltan vallott és hirdetett politikai meggyőződése, mert itt a munkáspártok 1945 nyarán a Kisgazdapártot nem differenciáltan ítélték meg, hanem mindenkit egy kalap alá véve alapvetően jobboldalinak. Nem vettek tudomást a pártban jelen lévő baloldalról és centrumról. Viszszautasították a meggyanúsítást, mert nem csalafintaságból eredt. A „Hamiskártyás — vagy demokrácia?" című cikkben az érintett pártok közölték, hogy a ZNB határozata nem hangulati tényezők miatt született, hanem elvi álláspont alapján, jogszerűen, így döntése az arányszámokra kötelező.

56 Ennek a paritást nélkülöző, szükségtelenül merev döntésnek az lett a következménye, hogy a Kisgazdapárt bojkottálta a képviselőtestület működését, aminek eredményeként az önkormányzati jogot fél éven át a ZNB gyakorolhatta. A város demokratikus képviselőtestülete szeptember 7-én tartotta első közgyűlését, ahol az MKP, SZDP, NPP, PDP és a szakszervezet 12—12 rendes taggal és 3—3 póttaggal képviseltette magát.

57 Mikor a ZNB kommunista elnöke átadta az önkormányzati jogot a képviselőtestületnek, elmondta, hogy: „a demokratikus fejlődés megindulásának a Nemzeti Bizottság volt az első alappillére. A kezdeti időben a két munkáspárt magához ragadhatta volna a hatalmat, de ezt nem tette, hanem rábízta annak gyakorlását a Nemzeti Bizottságra, mert ilymódon akarta biztosítani a jogállapotot".

58 Mégsem sikerült elérnie, a teljes koalíciós együttműködést, mert Zalaegerszegen a Kisgazdapárt — mivel kevesellte a neki juttatott képviseleti helyek számát —, tüntetőleg évekig távolmaradt az 52 U. o. 53 Dr. Csizmadia Andor, idézett mű 327. old. 54 ZML. XVII. f/57. ZNB 1945. június 5-i jegyzőkönyve 55 Üj Zala, 1945. június 6-i száma 56 U. o. 1945. július 5-i száma 57 U. o. 1945. szeptember 15-i száma 58 U. o.