Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)

Balogh Miklós: A Zalaegerszegi Nemzeti Bizottság története.

A ZNB csaknem 4 éves tevékenysége (összesen 46 hónap) átfogta az élet fő területeit. Tevékenysége két szakaszra osztható. Az első megalakulásától a fordulat évéig tart, a második, a „hanyatló" korszaka pedig a fordulat évétől a megszüntetéséig. III. A Zalaegerszegi Nemzeti Bizottság tevékenysége a fordulat évéig 1. A közigazgatás demokratizálása Zalaegerszegnek a felszabadulás után három hétig nem volt kapcsolata Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormányával a megbénult közlekedés miatt, s ez a közlekedési nehézségekből adódó elszigetelődése politikai hátrányokkal is járt. A közigazgatás nyomban a felszabadulás után működni kezdett, hisz a megyeszékhelyen megbizatás nélkül öntevékenyen kezdett dolgozni az irányítást kézbe vevő főispán, dr. Brigievics Károly, s ugyanígy látott munkához a vármegyei alispán, és Zalaegerszeg város polgármestere Baráth Ferenc is.

41 A ZNB főleg rekonstrukciót hajtott végre a megalakulását követő időben. Kinevezéseinek egy részével a már funkcionáló tisztviselőket erősítette meg, pl. alispánt, polgármestert, törvényszéki elnököt, iskolaigazgatót, rendőrkapitányt, állomásfőnököt, de már új megbízásokat is adott május közepétől.

42 Még a demokratikus gondolkodású tisztviselők munkába állításáért is meg kellett küzdeni a közigazgatásba húzódott reakcióval, a kommunistákért pedig éles harcot vívott a koalíció baloldala a népfrontban lévő centrummal és a jobboldallal.

43 így volt ez a demokratikus sajtó szerkesztőségének kinevezésekor is. Az Uj Zala a ZNB lapja volt, de a nyilasokat is kiszolgáló főszerkesztőt és a szerkesztő bizottságot csak július végén váltották le a parasztpártiak sürgetésére, s a „lap felelős szerkesztésével Hegedűs Rajmund zalaegerszegi lakost, a Nemzeti Parasztpárt tagját, a lap kiadóhivatalának és anyagi ügyeinek intézésével pedig Dankovics Pál zalaegerszegi lakost, a Magyar Kommunista Párt tagját" bízták meg.

44 a) Az első lépések között foglalkozott igazoltatási ügyekkel. Utasítására állították fel a munkahelyi igazoló bizottságokat. Munkafelvétel előtt ezek a helyi vezetők elnökletével működő bizottságok döntöttek arról, hogy az ott dolgozók „sem német bérencek, sem fasiszta érzelműek nem voltak, a nyilaskeresztes párthoz nem tartoztak, a nyilaskeresztes párt-érdekből jogtalanságot el nem követtek, és a tisztán jogrenden alapuló jövő demokratikus Magyar4

*U. o. 42 ZML XVII. f/57. ZNB iktatókönyve 1945. április 12—május 14. közötti bejegyzések 43

Sorsfordító évek Zalában: Idézett mű 30. old. Mike Gyula (MKP-titkár) visszaemlékezése szerint a nemzeti bizottság első elnöke és helyettese ravasz érvekkel mentegették a régi főorvost, s az új kinevezését azzal igyekeztek elodázni, hogy „ilyen kiváló orvost, mint dr. Gábor Ernő nem szabad a praktizálásból kivonni". 44 ZML. XVII. f/57. ZNB 1945. július 24-i jegyzőkönyve