Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)
Srágli Lajos: A magyarországi szénhidrogén bányászat első ötéves tervéhez. Adatok a zalai olajbányászatról
a levegőbe menő földgáz vegyipari alapanyagként! hasznosítására, 21 de 1952-ig a kitermelt földgáz harmad része mégis a levegőbe ment. 22 A tervjavaslatot értékelve meg kell állapítanunk, hogy az előkészítő bizottság — bár a tervszámokban alkalmazkodnia kellett a népgazdaság elvárásaihoz — racionális javaslatot dolgozott ki, melyben külön figyelmet fordított arra, hogy az olajtermelést mindenáron növelni akarók figyelmét felhívja az erőltetett termelés következményeire. Nem jelentéktelen ez, hiszen a MAORT szabotázs-per 23 után kevesen vállalták a kockázatot, hogy ellenvéleményt nyilvánítsanak a termelés mennyiségi előírásaival kapcsolatban. Az egyéni, a helyi kezdeményezés ilyen szempontból jobbára csak arra korlátozódott, hogy hány százalékkal teljesíthetik túl a tervet. Ezt mutatja az is, hogy a vállalati, üzemi tervek a kollektív szerződésekben fogalmazódtak meg, mint az igazgató és az üzemi bizottság vállalásai a terv teljesítésére és túlteljesítésére. 24 A tervvel kapcsolatban érdemes futólag áttekinteni azokat az elképzeléseket, véleményeket, melyek az olajipari sajtóban napvilágot láttak. Az olajbányászati szakembereknek már a háborús túltermeltetés időszakában komoly gondot okozott, hogy a kitermelt olajjal együtt nagyobb mennyiségű földgáz jön felszínre, s ezzel fokozott ütemben csökken a tároló rétegekben az olajat felszínre segítő energia. Évente többszázmillió köbméter mennyiségben ment a levegőbe a földgáz, mert hasznosítása jelentős beruházásokat igényelt volna. Hasznosítására 1948—49-ben még Budapest földgázellátására való felhasználást látták megoldásnak. A MAORT mérnökei kidolgozták a gáz olaj távvezetéken történő szállításának módját, s 1949. május l-re a fővárosba érkezett a földgáz. 25 Most új elképzelések születtek: az „5 éves tervben: új vegyipar születik meg Magyarországon, amelynek alapanyaga a földgáz lesz", vagy: „ötéves tervünk során kívánjuk biztosítani Nagykanizsa és Zalaegerszeg városok, valamint a közbeeső községek zavartalan fűtőgáz ellátását." 26 A MAORT vállalatvezetői beszámolójában hangzott el, hogy a tervgazdálkodás nemcsak a termelő üzemekben, hanem az íróasztal mellett is keresztül21 GERÖ ERNŐ: i. m. 533. old. 22 A magyar kőolaj- és gázipar 25 éve 1945—1970. (OKGT kiadás, Bp., 1970.) 25. old. 23 A dunántúli olajmezőket termeltető MAORT olajtermelése a háború után évről évre csökkent. Ennek okai döntően a háborús rablógazdálkodásban, az elhasználódott termelőberendezésekben, az alacsonyan megállapított olajárban, a vállalat anyagi helyzetében keresendők. A hároméves terv teljesítése, a nemzetgazdaság növekvő kőolajszükségletének fedezése azonban a kormányzati szervek részéről határozott intézkedéseket követelt, de a bekövetkező eseményekben közrejátszottak politikai szempontok is. A termelés rohamos csökkenését a MAORT vezetőinek szabotázsával magyarázták, melynek alapján letartóztatásokra, majd az ún. MAORT szabotázs-perre került sor. Az események után az olajbányászatban dolgozók minden cselekedetét, véleményét bizalmatlansággal fogadták, indokolatlanul. 24 Lásd: „MASZOLAJ" Rt. Lovászi Kőolaj termelő Vállalat üzemi kollektív szerződései 1952. VII 1—1953. III. 31. és 1954—55.); „MASZOLAJ" Ásványolaj kutató és Mélyfúró Vállalat, Nagykanizsa, kollektív szerződései (1953., 1954—55.) = Magyar Olajipari Múzeum Könyvtára. 25 NÉMETH ANDRÁS: i. m. III. kötet 379—381. old. 38 MAORT Üzemi Híradó 1949. május 1. és 1949. május 15.
