Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)

Srágli Lajos: A magyarországi szénhidrogén bányászat első ötéves tervéhez. Adatok a zalai olajbányászatról

vihető, s így az irodai dolgozók „nemcsak teljesíthetik, de túlteljesíthetik a tervet és kitermelik majd magukból az adminisztráció sztahánovistáit is".

27 Határtalan bizakodás csendül ki a dolgozók véleményeiből, hogy az ötéves terv megszünteti az olaj vidék elmaradottságát, úgy szakmai, mint ipari, vagy életszínvonal emelésnél felülmúlja majd a várakozásokat, nagy gondot fog fordítani a dolgozó nép életszínvonalának emelésére, s hogy „az 5 éves terv a terveknek a terve, amelynél szebbet, jobbat munkásember el sem képzelhet".

28 Az csak később derült ki, hogy az életszínvonal jelentős emelkedésével kapcsolatos vélemények túlzottan optimisták voltak. Nem kedvezett ennek a nemzetközi helyzet éleződése következtében egyre inkább a hadigazdálkodás irányába forduló gazdaságpolitika, de a zalai olaj vidék fejlődését, s ugyanígy a termelő munkát is jelentősen befolyásolta a Jugoszláviával szemben kialakult ellenséges viszony is. A népgazdasági terv nagyszerű távlatokat rajzolt fel, de a gyakori módosítások elérhetetlenné tették a túlzottan magasra helyezett célt. Az olajbányászatban ez a népgazdaság többi ágazatához hasonlóan jelentkezett: mivel mindent központi utasítások szabályoztak, nem érvényesülhettek a pozitív helyi kezdeményezések, a termelés növekedett, de az erőltetett ütemű termelés káros hatással volt az olajmezőkre. Mindezek mellett nem szabad azonban elfeledkeznünk arról, hogy jelentős eredmények is születtek, melyekről még később lesz szó. Bár e dolgozat célja elsősorban magának a tervnek, és a készítése során elhangzott véleményeknek, a terv egyes részei ellentmondásosságának bemutatása, szükséges mégis kitérnünk a teljesítésekre, a későbbiek során elkövetett hibákra és az eredményekre is. Sajnos nem tehetjük ezt a teljesség igényével, mert bizonyos területekről csak szórványadatok állnak rendelkezésre, de e dolgozat terjedelmi korlátai is lehetetlenné teszik. Éppen ezért a következőkben csak néhány jellemző tényezőt, adatot vizsgálunk, melyek szükségesek a tervnek és az olajipar ötéves fejlődésének helyes és egyértelmű értékeléséhez.

29 A termelendő kőolaj mennyiséggel kapcsolatos központi elvárások nem alkalmazkodtak az olaj bányászati tervhez. Már 1950. május 23-án módosították az 1950. évre tervezett mennyiséget, a korábbi 510 000 helyett 517 000 tonnában állapítva azt meg.

30 A terv, ha a meglevő mezőkre támaszkodhatott volna csak, egyértelműen kudarcra lett volna ítélve. A felgyorsított kutatási tevékenység eredményeként 1951-ben felfedezték a gazdag nagylengyeli olajmezőt, s a Nagylengyel—2. sz. kút már márciusban termelt.

31 Ennek az olajmezőnek köszönhető, hogy a ha27 Olajmunkás 1950. január 20. 6. old. 28 MAORT Üzemi Híradó 1949. május 1., 5. és 10. old. 29 Az ipar ez időszaki fejlődését szemléletesen elemezte és írta le BENCZE GÉZA: Zala megye iparának története a felszabadulás után 1945—1975. c. tanulmányában. Az olajipari munkások helyzetének alakulására értékes adatokat közöl ugyanő: Az olajipari munkásság helyzete és szerepe a megye társadalmi és gazdasági életében. '"MSZMP Zm. B. Arc. 57. f. 2. (Ip. 3.) 13. őe. 31 25 éves a nagylengyeli olajmező. (DKFV kiadványa) 11. old.