Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)

Petánovics Katalin: A zalai summásgazda Gangmeister im Komi tat Zala

PETÁNOVICS KATALIN: A ZALAI SUMMASGAZDA í. Munkásgazda, gazda, bandagazda, summásgazda, munkáspallér, pallér — így hívják Zala megyében a volt summások azokat az embereket, akik egy-egy uradalom megbízásából munkásokat toboroztak 4—6 hónapig tartó mezőgazdasági munkára.

1 Ez idő alatt a gazda volt a közvetlen főnökük, irányítójuk, ő keltette őket, ő osztotta szét reggelente, hogy ki hova megy dolgozni, s az ő szava vetett véget a napi munkának. A summások csak közvetve, a gazdán keresztül voltak kapcsolatban az uradalom vezetőivel. A tulajdonosokat, vagy bérlőket ritkán látták, leginkább az aratás kezdetekor, amikor egy kis pénz reményében átkötötték őket egy gabonából tekert kötéllel.

2 A gazdatisztekkel már többször találkoztak, amikor ellenőrző útjaikon megálltak rövidebb-hosszabb időre a munkáscsapat mellett. Éppen ezért róluk általános benyomásaik maradtak meg. Ilyenek, hogy „finom ember volt", szerette ha a nők „énekelnek", és csak elvétve akad elmarasztaló emlék olyan intézőről, aki goromba volt, vagy a fiatal — még gyerekkorú, 12—14 éves — munkásokat botjával megütötte, mert nem úgy dolgoztak, ahogy azt szerette volna. Az intézők nem tartoztak az ő világukhoz. A munkásgazdáról annál több és színesebb emlékük maradt. Meglepő, hogy a megkérdezettek zöme 50—60 év távlatából is évről évre fölsorolta szerződésének helyeit és a munkásgazdákat is, akikkel eltöltötte a hosszú hat hónapot. A summásokról szóló eddig megjelent szakirodalom ritkán szentel nagyobb teret a summásgazda személyének, s ha ezt mégis megteszi, akkor inkább az általános vonásokat, tudnivalókat emeli ki. Sárközi Zoltán a bandagazdaság történeti előzményeit vázolja fel, rámutatva, hogy a fennmaradt XIX. század eleji aratószerződésekben a vándor1 Ezeket a fogalmakat váltakozva használom a dolgozat során. — Katona Imre, MNL 4. 502. Bp. 1981. „Summásgazda... a nagyobb gazdaságok huzamos időre, vegyes mezei munkák végzésére szegődött mezőgazdasági bérmunkások (summások)) népesebb csoportjának (summásbandának) állandó vezetője." -Általános szokás volt a zalai summások között, hogy az aratás kezdetekor kikocsizó uraságot vagy az intézőt az első marokszedő, vagy egy bátrabb nő gabonakötéllel átkötötte, s jókívánságokkal felköszöntötte.