Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)

Molnár András: A Zalai 47. honvédzászlóalj felállítása 1848 őszén

Jelen tanulmány e zászlóalj szervezésének első hónapjaival, a nemzetőrségből a honvédségbe való átmenet időszakával, ennek sikereivel és főképp nehézségeivel kíván foglalkozni, emléket állítván e honmentő akcióban részt vevő zalai polgári és katonai vezetőknek, valamint a zászlóalj hősiesen helytálló legénységének. 1848 nyarán a horvát betörés veszélyének elhárítására védőkordont állított a kormány a Dráva vonalára, mint természetes határra. A kb. 6000 főnyi sorkatonaság (köztük két honvédzászlóalj) mellett bevonták ebbe több dunántúli vármegye, így Zala mozgóvá tett nemzetőrségét is. A nemzetőr egységek több váltásban, meghatározott (rövid) időre érkeztek az őrvonalra. A törvényben előírt összetételű nemzetőrség tábori szolgálata azonban sok nehézséggel járt, mert e rétegek nem szívesen váltak meg munkájuktól és hagyták el ottnonaikat. Ami pedig a legfontosabb, hogy katonai értékük a szervezési, kiképzési, felszerelési és fegyverzeti hiányosságaik miatt nagyon csekély volt. A kormány ebben a helyzetben egy mindenféle vagyoni és jövedelmi korlátozás nélküli, önkéntes mozgó nemzetőrség felállítását rendelte el augusztus közepén. A Dráva-vonal védelmére kiállított zalai nemzetőrség második váltásának szolgálati idejéből már csak néhány nap volt hátra, amikor a megyei állandó bizottmány kézhez kapta Batthyány Lajos miniszterelnök augusztus 15-i, az önkéntes nemzetőrség feállításáról hozott rendeletét. A bizottmány augusztus 20-i ülésén tárgyalta az ügyet, s az eddigi gyakorlatot pártolván, megtagadta a rendelet végrehajtását. A szolgálat eddigi rendjéhez igazodva a nemzetőrség harmadik váltásának kündulását helyezte kilátásba.

3 Összhangban ezzel, augusztus 21-én feliratot küldtek a miniszterelnökhöz, melyben javasolták, hogy az önkéntes nemzetőrség felállításának szorgalmazása helyett rendes katonaság kiállításáról hozzanak országgyűlési határozatot.

4 Néhány nappal később Csány László, a Dráva-vonal védelméért felelős királyi biztos, a megye nemleges válaszáról még nem tudván, szintén az önkéntes nemzetőrség fölállítását tanácsolta, s kérte a megyét, hogy a második váltásban kiálltak szolgálati idejét hosszabbítsák meg két héttel, hogy az időközben otthon maradó következő váltásokból legyen idő az önkénteseket kiállítani. Az állandó bizottmány még most is ellenállt, mert véleményük szerint „az ily állandó önkéntes nemzeti őrseregnek felállítása a törvényben nem gyökereztethetvén, nincs a bizottmánynak reménysége, hogy oly számos és lelkesült egyének találtassanak a megye kebelében, kik önként, s az időig, míg a szükség kívánandja, a nemzet őrsereg kötelességét teljesíteni készek volnának .. ."

5 A megye magatartásában a horvát betörés veszélyének fokozódására, s az Országos Nemzetőrségi Haditanács és Csány László kormánybiztos által küldött utasítás következményeképpen állott be fordulat a szeptember 3-i bizottmányi ülésen. Az ONöHt a miniszterelnökhöz intézett megyei felíráshoz a következőket fűzte: „Át fogja látni az állandó választmány: hogy nemzeti őrei3 Zala Megyei Levéltár, állandó bizottmány jegyzőkönyve, (a továbbiakban ZML., áll. biz. jkv.). 1848: 1608—1609. sz. 4 URBÁN 179. p. 5 ZML., áll. biz. jkv. 1848: 1657. sz.