Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)

Molnár András: A Zalai 47. honvédzászlóalj felállítása 1848 őszén

nek nem a nagy száma, hanem hadias képessége, gyakorlottsága és lelkülete teremti, s alakítja azon erőt, mely a hazát a jelen körülményekben a veszélytől megmentheti."

6 Hasonlóan csak tanácsolt, s a megye vezetőinek önérzetére és hazafiúi érzelmeire kívánt hatni Csány László, amikor a szomszéd megyéket állította Zala elé követendő példaként. A levelek nem maradtak hatás nélkül. „Nincs eset, melyben Zala megye bárki által is meg hagyta volna magát előzni hazafiúságban, hazafiúi áldozatkészségben, haza védelmi elszántságban ..." — kezdődött az önkéntesek kiállításába beleegyező megyei határozat, melyben, mivel ekkora fontosságú ügyben már nem vállalta a felelősséget az állandó bizottmány, szeptember 12-ére nagy bizottmány i ülést hívtak össze.

7 A szeptember 4-én érkező két miniszterelnöki rendelet (az önkéntesek napidíjairól és gyülekező helyeiről) végrehajtását már ilyen érdemben utalták a leendő nagygyűlés elé.

8 Csány László szeptember 9-én kelt levelében tudatta a bizottmánnyal, hogy a horvátok a varasdi híd lezárásával felmondták a kölcsönös békés viszonyt, s betörésük bármelyik percben várható, ezért a megye helyezze harckészültségbe az egész nemzetőrségét.

9 Jellacic betörése nem váratott magára sokáig, szeptember 10-ről 11-ére virradó éjszaka hozta a futár Csány László tudósítását, hogy az ellenség kilesve a begyakorlott nemzetőrség újoncokkal való felváltását, benyomult az országba, ezért a megye önvédelmére haladéktalanul szólítsa ismét fegyverbe nemzetőrségének első és második váltását.

10 A rendelet kissé megzavarta ugyan a bizottmányt, mivel elhatározta már az önkéntesek kiállítását, de alávetette magát a kormánybiztosi utasításnak. A megyében folyó harcok, s a megszállás miatt elmaradt a hirdetett nagygyűlés szeptember 12-én, s az állandó bizottmány szeptember 13-i ülésén rögzítette a határozatokat, melyeket kiküldött tagjai a kormánybiztossal és gróf Teleky főparancsnokkal folytatott megbeszélésükről hoztak. A nagy számú megyei nemzetőrség zászlóaljait feloszlatták, s egy kb. 1000 fős állandó mozgó nemzetőrség felállítását határozták el. A kiállítandó önkéntesek számát a népesség arányában kívánták elosztani, Fényes Elek statisztikai munkáit véve alapul, mivel a megyének saját bevallása szerint más hiteles népességi adatai nem voltak. A megye 27 000 fős összlétszámához képest 200 főnek kellett 1 önkéntest állítani, a pontos kulcs kidolgozását a főadószedőre bízták.

11 „A ki állítandó önkéntes nemzetőrökbe meg kívántatik; hogy a nemzet őrökbe meg kívántatott kellékeken tull 22 évnél idősebb, de 40 évnél fiatalabbak, azon tull ép test alkotásúak és minden hadi szolgálatok elviselésére alkalmasok legyenek." A felfogadáskor 10 pengő forint foglalót, szolgálati idejük alatt naponta 8 krajcár zsoldot kapnak. Minden község tartozik önkéntesét egy katonai sap°ZML., áll. biz. jkv. 1848: 1694. sz., vö. NOVÄK 57. p. 7 ZML., áll. biz. jkv. 1848: 1695. sz. 8 ZML., áll. biz. jkv. 1848: 1729—1730. sz. 9 ZML., áll. biz. jkv. 1848: 1923. sz. 10 ZML., áll. biz. jkv. 1848: 1924. sz. 11 ZML., áll. biz. jkv. 1848: 1926. sz.