Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)

M.Virág Zsuzsanna: Adatok a Balaton-Lasinja I. kultúra fémművességéhez

ben megerősítik Kalicz Nándor véleményét, miszerint a Csáford—Stollhof típusú korongok a Balaton—Lasinja komplexumon belül a Balaton—Lasinja I. kultúra hagyatékát képviselik. 28 Az első 'korongszerű ékszerek a tiszapolgári kultúra idején a kelet-kárpáti fémművesség robbanásszem felvirágozásakor jelennek meg a Kárpát-meden­céhpn 29 A korarézkori tibavai típusú korongok szerves folytatásaként fej­lődtek ki a fémgazdaság csúcspontján, a bodrogkeresztúri kultúra arany­csüngői, szoros genetikai összefüggésük a Tiszapolgár—Bodrogkeresztúr át­meneti időszakra keltezett hencidai kincsen keresztül jól követhető. 30 A bod­rogkeresztúri kultúra magyartési, illetve jászladányi típusú csüngőinek hite­les körülmények között előforduló példányai szerint, az ékszertípust a kul­túra életének teljes időtartama alatt használták. 31 Hiteles leletösszefüggések nélkül is a bodrogkeresztúri kultúrához köthetők a kultúra területéről szár­mazó széleskarikájú, nagyméretű csüngők is. A leletegyüttesekben előforduló magyartési típusú példányokkal való tipológiai hasonlóságok alapján ezeket a csüngőket a bodrogkeresztúri kultúra korai szakaszára helyezik. 32 A Dunántúl korarézkori anyagából jelenlegi ismereteink szerint hiányoz­nak a korongalakú ékszerek, csüngők. 33 Első ízben a javarézkorban, a zala­vári rézkorong tanúsága szerint a Balaton—Lasinja I. kultúra időszakában tűnnek fel. Ezek a Csáford—Stollhof típusú korongok tipológiailag igen közel állnak a bodrogkeresztúri kultúra korai szakaszára keltezett nagyméretű, szé­leskarikájú csüngőkhöz. Miután a Dunántúlon ennek az ékszertípusnak kora­rczkori hagyománya nem volt, feltehető, hogy a bodrogkeresztúri kultúrával fennálló kapcsolatok eredményeként, a kultúra széleskarikájú csüngőinek ha­tására fejlődött ki a Balaton—Lasinja I. kultúra Csáford—Stollhof típusú ko­rongjainak köre. Ez az esetleges összefüggés egy újabb közvetett adat a Bala­ton—Lasinja I. és a bodrogkeresztúri kultúra korai szakasza közötti egyidejű­ségre vonatkozóan. ­8 A Csáford—Stollhof típusú korongok szerves összefüggése a Balaton—Lasinja kultúrával ma már általánosan elismert, azonban a Balaton—Lasinja kultúr­komplexumon belül való időrendi elhelyezkedés megítélése nem egyértelmű. Ka­licz N. a Balaton—Lasinja I. kultúrát a bodrogkeresztúri kultúra korai szaka­szával párhuzamosítja (Kutzián-féle A): Kalicz N. 1973/a 152—153, 156, 160.; 1979—80. 52. A bodrogkeresztúri kultúra korai szakaszába keltezett nagymé­retű csüngőkkel való hasonlóságok miatt a Csáford—Stollhof típusú korongo­kat is a Balaton—Lasinja I. kultúrához köti: Kalicz N. 1982. 12—13. Ezzel szemben Makkay J. szerint a Balaton—Lasinja II— III. kultúrával tartozik egy időrendi horizontba a bodrogkeresztúri kultúra (Makkay J. 1976. 290). Esze­rint a Csáford—Stollhof típusú korongok is ebből az időszakból származná­nak. • • • • • • 23 Kalicz N. 1982. 10—11.: 2. rézhorizont. n Gazdapusztai Gy. 1966—67. 34.; Makkay J. 1976. 254.; Patay P. 1979. 44. o; 31 Patay P. 1975. 241.; 1979. 44—46. A vajskai temető leletén keresztül, szórványos előfordulása a bodrogkeresztúri kultúrát követő hunvadihalmi kultúrában is kö­vethető. B. Brukner 1970. II. t. 8—9. 32 Nagyméretű korongok keltezése: Makkay J. 1976. 252—254.; Patay P. 1979. 44. Különösen hasonló a hatvani nagyméretű csüngő, melynek díszítésére már Pa­tay. P. is felhívta a figyelmet: 1958. 440. A csüngő szélén futó trébelt pontsor­díszítés igen közel áll a csáfordi típusú korongok díszítésmódjához. ,: A Dunántúlon a tiszapolgári kultúrával megegyező időszakban a lengyeli kul­túra III. szakasza élt, mely jelenleg még kevéssé ismert: Raczky P. 1974.

Next

/
Oldalképek
Tartalom