Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)

M.Virág Zsuzsanna: Adatok a Balaton-Lasinja I. kultúra fémművességéhez

A Csáford— Stollhof típusú korongok, a bodrogkeresztúri kultúra említett csüngőivel fennálló formai, technikai, tartalmi hasonlóságaik ellenére jól meghatározható, egységes, önálló leletcsoportot alkotnak. Amennyiben ere­detük össze is függ a bodrogkeresztúri kultúra csüngőivel, alapvető jellegze­tességeik mégis egyedülállóan erre a körre jellemzők, így a Csáford—Stollhof típusú korongok egy, a kelet-kárpátitól elkülönülő fémművesség termékei­ként értelmezhetők. A korongok elterjedése elsősorban a Balaton—Lasinja I. kultúra dél-dunántúli törzsterületén koncentrálódik, így a lelettípust előállító fémművességi központ is ezen kultúra elterjedési területén feltételezhető. Kalicz N. legutóbb behatóan foglalkozott a réz szemüveg alakú spirális csün­gők kérdésével is, 34 melyek több esetben társulnak a Csáford—Stollhof típusú korongokkal. 35 Kalicz N. a csüngők készítésének kezdetét a Csáford—Stollhof típusú korongokkal megegyezően, a Balaton—Lasinja I. kultúra idejére kel­tezte. Ez a kelet-kárpátiaktól eltérő két lelettípus alkotja a Balaton—Lasinja I. és a rokon színezetű Jordanów— Jordansmühl kultúrák önálló fémművessé­gének meghatározó jellegzetességét. 36 A szemüveg alakú spirális csüngők el­terjedése elsősorban a Balaton—Lasinja I. kultúra területétől nyugatabbra koncentrálódik, így feltehető, hogy készítésük inkább a Jordanów— Jor­dansmühl kultúra fémművességéhez kapcsolódhat. A Csáford—Stollhof típu­sú korongok és a szemüveg alakú spirális csüngők, a Balaton—Lasinja I., illetve a Jordanów— Jordansmühl kultúrák között fennálló egyéb leleteken keresztül is követhető kapcsolatok révén terjedhettek el ugyanabban a kör­ben. A Csáford—Stollhof típusú korongok továbbélésének lehetősége a Bala­ton—Lasinja II— III. kultúra idején, a hlinskói lelet alapján feltételezhető. 37 A zalavári Basaszigeten előkerült réz laposbalta formailag teljesen meg­egyezik a Patay Pál által felsőgallainak nevezett típusú baltákkal. 38 Jelenlegi adataink alapján a rézből készült laposbalták nem szerepelnek a tiszapolgári kultúra idején robbanásszerűen felvirágzó korarézkori fémmű­vesség súlyos rézeszközei között. Az eszköztípus legkorábbi, hitelesen megha­tározható feltűnése a Tiszapolgár—Boldogkeresztúr átmeneti időszakban fi­gyelhető meg. 39 A réz laposbalták asszimetrikus változatának (szakáiháti típus) több pél­dánya is ismeretes zárt leletegyüttesekből; 40 eddig minden esetben a bodrog­keresztúri kultúra környezetében került elő. Használatuk a kultúra teljes élete alatt, követhető. 41 Kalicz N. 1982. 12—13. 33 Pavelcik 1979. 331—334. Csáford—Stollhof típusú korongokkal együtt a stollhofi, stramberki leletben, valamint Brzesc Kujawskiban fordulnak elő. 36 Kalicz N. 1982. 13. 37 Pavelcik 1979. 336—337. Kalicz N. 1982. 13—14. 38 Patay P. 1984. 32—34. 5. t. 79—86, 6. t. 87—99. Nagyon hasonlóak a Patay Pál által elkülönített zömök testű balták is. Ezek élrésze azonban kevésbé ívelt, oldalnézetben pedig vaskosabbak: 6. t. 100—107, 7. t. 108—122, 8. t. 123—130. 39 Patay P. 1984. hajdúszoboszlói típusú balták 31—32. •° Patay P. 1984. sírlelet pl.: Magyarhomorog—Kónyadomb: 26. o. 2. t. 27; Sáraz­sadány—Templomdomb : 27. o. 3. t. 51; Mezősas—Vajdalapos: 26. o. 2. t. 36; stb. Kincslelet pl. 26. a 2. t. 31. ^ Patay P. 1984. 29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom