Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)
M.Virág Zsuzsanna: Adatok a Balaton-Lasinja I. kultúra fémművességéhez
A Csáford— Stollhof típusú korongok, a bodrogkeresztúri kultúra említett csüngőivel fennálló formai, technikai, tartalmi hasonlóságaik ellenére jól meghatározható, egységes, önálló leletcsoportot alkotnak. Amennyiben eredetük össze is függ a bodrogkeresztúri kultúra csüngőivel, alapvető jellegzetességeik mégis egyedülállóan erre a körre jellemzők, így a Csáford—Stollhof típusú korongok egy, a kelet-kárpátitól elkülönülő fémművesség termékeiként értelmezhetők. A korongok elterjedése elsősorban a Balaton—Lasinja I. kultúra dél-dunántúli törzsterületén koncentrálódik, így a lelettípust előállító fémművességi központ is ezen kultúra elterjedési területén feltételezhető. Kalicz N. legutóbb behatóan foglalkozott a réz szemüveg alakú spirális csüngők kérdésével is, 34 melyek több esetben társulnak a Csáford—Stollhof típusú korongokkal. 35 Kalicz N. a csüngők készítésének kezdetét a Csáford—Stollhof típusú korongokkal megegyezően, a Balaton—Lasinja I. kultúra idejére keltezte. Ez a kelet-kárpátiaktól eltérő két lelettípus alkotja a Balaton—Lasinja I. és a rokon színezetű Jordanów— Jordansmühl kultúrák önálló fémművességének meghatározó jellegzetességét. 36 A szemüveg alakú spirális csüngők elterjedése elsősorban a Balaton—Lasinja I. kultúra területétől nyugatabbra koncentrálódik, így feltehető, hogy készítésük inkább a Jordanów— Jordansmühl kultúra fémművességéhez kapcsolódhat. A Csáford—Stollhof típusú korongok és a szemüveg alakú spirális csüngők, a Balaton—Lasinja I., illetve a Jordanów— Jordansmühl kultúrák között fennálló egyéb leleteken keresztül is követhető kapcsolatok révén terjedhettek el ugyanabban a körben. A Csáford—Stollhof típusú korongok továbbélésének lehetősége a Balaton—Lasinja II— III. kultúra idején, a hlinskói lelet alapján feltételezhető. 37 A zalavári Basaszigeten előkerült réz laposbalta formailag teljesen megegyezik a Patay Pál által felsőgallainak nevezett típusú baltákkal. 38 Jelenlegi adataink alapján a rézből készült laposbalták nem szerepelnek a tiszapolgári kultúra idején robbanásszerűen felvirágzó korarézkori fémművesség súlyos rézeszközei között. Az eszköztípus legkorábbi, hitelesen meghatározható feltűnése a Tiszapolgár—Boldogkeresztúr átmeneti időszakban figyelhető meg. 39 A réz laposbalták asszimetrikus változatának (szakáiháti típus) több példánya is ismeretes zárt leletegyüttesekből; 40 eddig minden esetben a bodrogkeresztúri kultúra környezetében került elő. Használatuk a kultúra teljes élete alatt, követhető. 41 Kalicz N. 1982. 12—13. 33 Pavelcik 1979. 331—334. Csáford—Stollhof típusú korongokkal együtt a stollhofi, stramberki leletben, valamint Brzesc Kujawskiban fordulnak elő. 36 Kalicz N. 1982. 13. 37 Pavelcik 1979. 336—337. Kalicz N. 1982. 13—14. 38 Patay P. 1984. 32—34. 5. t. 79—86, 6. t. 87—99. Nagyon hasonlóak a Patay Pál által elkülönített zömök testű balták is. Ezek élrésze azonban kevésbé ívelt, oldalnézetben pedig vaskosabbak: 6. t. 100—107, 7. t. 108—122, 8. t. 123—130. 39 Patay P. 1984. hajdúszoboszlói típusú balták 31—32. •° Patay P. 1984. sírlelet pl.: Magyarhomorog—Kónyadomb: 26. o. 2. t. 27; Sárazsadány—Templomdomb : 27. o. 3. t. 51; Mezősas—Vajdalapos: 26. o. 2. t. 36; stb. Kincslelet pl. 26. a 2. t. 31. ^ Patay P. 1984. 29.
