Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Foki Ibolya: Az
déseket minden községnek végre kell hajtani, ezen kívül az összes személyes biztonságra tartott fegyvereket 48 órán belül be kell szolgáltatni. A csoportosulások tilosak. Az 1876-os cselédtörvényre hivatkozva pedig felhívja a gazdák figyelmét cselédjeik szemmel tartására. Éjszakára nem lehet őket kiengedni, titkos eltávozásukat be kell jelenteni. Cselédjeik kihágásaiért a gazdákat személyükben felelőssé teszi. Különösen hangsúlyozza a községekben megforduló idegenek magatartásának figyelemmel kísérését. A rendkívüli állapot bevezetése ellenére a helyzet nem adott okot derűlátásra. Szentpéterúron, Zalaszentivánon újabb incidensekre került sor. A szeptember 4-én tett alispáni jelentés szerint az előbbi helységben augusztus 28-án egy boltot kiraboltak, másnap pedig gyilkosság történt, amelynek körülményeiről bővebb adatok nem ismeretesek. Glavina Lajosnak augusztus 31-én a Belügyminisztériumhoz küldött jelentése is említ Szentpéterúron elkövetett boltbetöréseket. Zalaszentivánon a zavargók ablakokat vertek be, s egy augusztus 29-ről keltezett tudósítás szerint „a nyugtalanság még tart". A járási székhelyek közül Kanizsán, Sümegen, Keszthelyen, Tapolcán és Nován voltak kisebb-nagyobb megmozdulások. Ezekről Glavina Lajos említett jelentéséből és a Zalamegye c. újságnak a rendkívüli állapot kihirdetése utáni, szeptember 2-i számából tudhatunk meg többet. A két forrás adatai alapján a zsidóellenes fellépés itt is főként ablak beverésekben nyilvánult meg. Az egerszegi újság tudomása szerint Szentgróton rablás történt. A lap emellett még öt községet (Tűrje, Tüskeszentpéter, Boldogfa, Nagylengyel és Zalakoppány) említ, ahol ugyancsak beverték az izraelita vallásúak ablakait. A Zalamegye ez utóbbi értesüléseit más forrás nem támasztja alá, az események konkrét lefolyását illetően még további kutatások szükségesek. A kormánybiztos idézett beszámolója a megye egészét érintő, rendszeres antiszemita fellépésekről tájékoztatja a miniszterelnököt. Megdöbbenésének ad kifejezést, hogy a jelentős létszámú katonaság ellenére „a nép nagy makacssággal rohan az ablakbetöréseknek és rablásoknak"/' 8 Bár a megye két legjelentősebb településén, Zalaegerszegen és Nagykanizsán sikerült meggátolni a további, súlyos konfliktusokat, a felizgatott közhangulatot lépten-nyomon érezni lehetett. Ennek bizonyítéka egy rendelet, amelyben a zenésztársulatoknak zsidóellenes darabok játszását tiltja meg a kormánybiztos/ 9 Közben a megye különböző helységeiből — Nagykanizsáról, Zalalövőről, Zalaszentgrótról és Alsólendváról — az izraelita polgárok, többnyire hitközségükön keresztül, sürgős segítséget kérnek életük és vagyonuk megvédelmezéséhez. Hivatkoznak a megtörtént eseményekre, az eddigi intézkedéseket keveslik és a katonaság létszámának felemelését kérik. Az eredmény: Zalalövőn 3 századot, Zalaszentgróton és Alsólendván 2 századot állomásoztatnak, Kanizsán pedig meghagyják a 14. dragonyosezred állandóan ott állomásozó századait, akiket eredetileg gyakorlatra akartak elvinni. 50 Mindezt meg kellett tenni a teljes anarchia elkerülése érdekében. Augusztus 30-án Szöpötkön és Bezeréden nagy tűzvész volt, az egyik községben 45, a másikban 42 48 BM Lt. K 148—1883—XIV. D., ZALAMEGYE 1883. szept. 2., ZALA, 1883. szept. 1. 49 ZML. V. 1604. Régi Lt. 614. 50 BM Lt. K 148—1883—XIV. D.
