Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Foki Ibolya: Az

ház égett le.

51 Bár itt antiszemita fellépésnek nincs nyoma, az a tény, hogy mindkét faluban — amelyek egyébként egymás szomszédságában vannak — ugyanazon a napon támadt a tűz és mindkét esetben zsidó lakásokból indult ki, alaposan gyanússá teszi a két tűz keletkezési okát. Az 1883. szeptember 4-i megyei közgyűlés tárgyát az előállott helyzet értékelése képezte. A közgyűlés sajnálkozását fejezte ki a történtek miatt és elismerte a megtett intézkedések szükségességét. A rend helyreállításában a polgárságnak, de különösen az értelmiségnek szán nagy szerepet. Felhívja a törvényhatósági bizottság tagjait, a községi elöljáróságokat és az összes értelmiségieket, hogy a népet „higgadt, nyugodt magatartásra intsék". Figyelmeztessék, „hogy a lefolyt gyászos események tanúságot szolgáltatnak, miszerint a törvény sérthetetlen tekintélye csorbát nem szenvedhet, s hogy a rend és a polgárok személy és vagyonbátorsága, melynek kivétel nélkül való alkalmazása az állam első és legfőbb feladata, a legsajnosabb áldozatok árán is kérlelhetetlenül kell, hogy fenntartassék." A rendkívüli viszonyokat figyelembe véve a következő tervezett megyegyűlést bizonytalan időre elhalasztották.

53 Többször elhangzik a sajtóban és máshol az a vélemény, hogy az értelmiségnek fel kell világosítania a népet. Úgy tűnik, hogy a zavargások helyi hangadóinak és az Istóczy környezetéből kikerülő, az ország egyes területein agitációs szándékkal esetlegesen fellépő egyéneknek a szellemi befolyását szerették volna ellensúlyozni az értelmiség másképp gondolkodó rétegének közbenjárásával. Célt ezzel aligha lehetett elérni, hiszen a megye 359 984 főnyi lakosságából csak 2196 fő (0,61%) volt szellemi foglalkozású. Ez az arány még az amúgy sem magas országos átlagnak (0,80%) is alatta maradt, s a 2 196 fő csaknem 70%-át a papok (276 fő), a tanítók (653 fő), a köztisztviselők (479 fő) illetve az ügyvédek és körjegyzők (108 fő) tették ki.

53 Mind munkájuk jellegéből, mind pedig számarányukból adódóan az említett területeken dolgozó értelmiségiek érintkeztek talán legtöbbet a lakossággal, ezért tekintélyüknél fogva meghatározó szerepet játszottak egy-egy település közvéleményének formálásában. Az antiszemitizmust illető állásfoglalásuk tehát jelentősen befolyásolhatta az események alakulását. Kérdés, hogy milyen volt ez az állásfoglalás. A kevésbé polgárosult, vidéki települések értelmiségének zsidókkal kapcsolatos magatartását számos helyi, többnyire szubjektív tényező határozta meg. Sokat számított, hogy pl. kikből tevődött össze az illető baráti köre. Többségük kapcsolatot tartott a környék jelentősebb birtokosaival, illetve a magukat a középosztályba soroló, de valójában egyre súlyosabb anyagi nehézségekkel küzdő volt nemesi kisbirtokosokkal. Sok esetben maga a pap, a tanító vagy a városi 1,1 Uo., illetve ZALAMEGYE, 1883. szept. 2. 52 ZML. IV. 402. a. 1883. szept. 4. 53 Népszámlálás 1881. I. 760. p, 776—791. p. A fennmaradt 680 fő a következőképpen oszlott meg: író és művész: 3, orvos és sebész: 68, mérnök és gépész: 23, apáca: 2, nevelőnő: 32, bába: 115, egyéb: 437.