Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Sirágli Lajos: A dunántúli olajbányászat hároméves terve (Adatok a MAORT történetéhez.
terveztek saját erőből. Anyagfelhasználási tervükben csak tüzelőanyag- és villamosenergia-felhasználás szerepelt. Önköltségcsökkentésként 1948/49. tervévben 12 497 000 Ft-ot, 1949/50-ben 18 686 000 Ft-ot ütemeztek, mint az üzemrezsi csökkentését. A fejlesztési elképzelések irányát jól mutatják a MAORT munkaerőgazdálkodási tervében szereplő adatok. A vállalat 1948 januárjában 3360 munkást, 90 tanoncot és 575 „értelmiségit" (mérnököt, művezetőt, műszaki tisztviselőt és adminisztratív dolgozót) foglalkoztatott. A tervben megjelölték az elképzelésük szerint szükséges létszámot is: ez az „értelmiségi" kategóriában változatlan, a munkásokra vonatkozóan kevesebb, mindössze 2850 fő volt. Erre a szintre 1948 július végéig szándékoztak csökkenteni a munkáslétszámot. A terv időbeni haladásával még további létszámcsökkentést láttak szükségesnek: 1948/49. tervévben a munkáslétszámot 2565, az „értelmiségit" 371, a tanoncokét 50 főben, 1949/50. tervévben a munkaerő-szükségletet 2200, 297 és 25 főben határozták meg. 27 Hasonlóan a termelési tervhez, ez is ellentmondott a központi elképzeléseknek, s a vállalat fokozatos leépítésének irányába mutatott. Ezek az elképzelések, különösen a termelés csökkentésének tervei, megvalósulásuk esetén súlyos nehézségeket okoztak volna a nemzetgazdaságnak. A termelési terv adatai messze elmaradtak az első tervév szükségleteit (havi 45 000 tonnát) alapul vevő számításokhoz képest, melyek szerint minimálisan 1,4 millió tonna nyersolaj az ország háromévi szükséglete. Figyelembe véve, hogy a gazdaság fejlődése a nyersolajszükségletet növelő tényező, az eredetileg a hároméves terv egész tartamára a fejlesztések igényei szerint ütemezett 2,4 millió tonnás termelés alapvető kérdése lett volna az ország tervezett gazdasági növekedésének. A MAORT termelési terve ennek kielégítésére nem látott lehetőséget. A műszaki és termeléstechnikai indokolás a racionális termelés bevezetéséhez megalapozottnak látszik, de ezzel szemben ott állt az ország növekvő kőolajszükséglete. Mindenképpen igaz volt az, hogy a termelés szintentartása és növelése csak beruházások révén valósulhat meg. A MAORT azonban a magyar államtól hitelt nem óhajtott igénybe venni, s újabb Standard-tőkét sem akartak befektetni. A beruházásokhoz szükséges pénzt csak egy úton látták előteremthetőnek : ha a kormány emeli a kőolaj árát. 1948-ban a MAORT működésének feltételei egyre kedvezőtlenebbül alakultak. Az Iparügyi Minisztériumban 1948 elején •— Bán Antal miniszter távoztával — pozícióik meggyengültek. Márciusban a vállalaton belül is kedvezőtlen helyzet alakult ki: a vállalati vezetést támogató Központi Üzemi Bizottságot a dolgozók lemondatták, s új tagokat választottak helyettük. 28 A két munkáspárt május—júniusi egyesülése és az államosítások végérvényessé tették a bekövetkezett változásokat. A MAORT nem került az 1948 márciusában államosított vállalatok közé, de május 8-án az Iparügyi Minisztérium egy rendkívül széles hatáskörrel rendelkező állami ellenőrt — dr. Szé27 MAORT 3 éves terve. A létszám csökkentéséhez az Országos Tervhivatal nem járult hozzá. == Németh András: i. m. 296. p. 28 MAORT Heti jelentések 1948. 9. sz.
