Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Sirágli Lajos: A dunántúli olajbányászat hároméves terve (Adatok a MAORT történetéhez.
ellentétben álló termelési terv, melyet magyarázó melléklettel láttak el. 22 A termelési terv két változatot tartalmazott: egyik változat az 1947 végi termelési mérv mellett kinyerhető olaj- és gázmennyiséget, a második változat a MAORT által racionálisnak tartott termelést mutatta. A terv készítői az első változat által képviselt 1947 decemberi termelési mértéket egészségtelen, erőltetett termelésnek tartották, melyet folytatva a mezők felhajtó energiáját szolgáltató gáz elpocsékolásával, az ország, szükségleteit évekig fedező nyersolajmennyiség marad kitermelhetetlenül a földben. A magyarázó melléklet jóslata szerint ,,az elkövetkezendő két és fél esztendő nettó nyersolajtermelése racionális termelésre való azonnali beállhatás esetén 820—909 000 tonnára rúg, amíg az a jelenlegi gyakorlat folytatása mellett 800—907 000 tonna lenne". A tervben a várható termelés mindkét alternatívája esetére a lehetséges alsó és felső határt is megjelölték. 23 A földgáz és más, a tervben szereplő termékek gazdasági jelentősége sokkal kisebb volt ekkor még, mint az olajé, továbbá valamennyire függvénye volt az olajtermelésnek. Jelentősebb konkrét elképzelés csak a földgáz hasznosítására született. 1947-ben kezdődött el, egyenlőre csak kísérleti jelleggel az addig levegőbe menő földgáz egy részének hasznosítására a gumi-, festékés vegyiparban alkalmazott gázkorom előállítása. A központi beruházási előirányzatok közt szerepelt a Budapest—Lispe közti gázvezeték megépítése, mellyel a főváros gázellátását kívánták megoldani. 2 ' 1 A zalai városok — Nagykanizsa és Zalaegerszeg — gázellátása is napirendre került, továbbá egy földgázra telepítendő villamos erőmű építésének terve is. Mindezek azonban a MAORT kedvező állásfoglalását igényelték volna, de a szükséges gázmennyiséget a vállalat csak a csökkentett olajtermelés esetén garantálta volna hoszszabb időre. 25 A termelési terv lényeges részét képezi a fúrási terv, mely a termelő- és kutatófúrási tevékenységet tartalmazza. A kőolajtermelés növekedésének egyetlen biztosítékát ennek eredményes végrehajtásában, új olajmező felfedezésében látták. 1947. december 31-ig négy olajmezőt tártak fel 319 fúrással (összes fúrt méter: 436 938,22), s más területeken 31 kutatófúrást mélyített (összesen: 57 016,40 m). 2ü A hároméves terv megalkotásánál figyelembe vették, hogy a budafai és hahóti mezők már feltártnak tekinthetők, a lovászi mezőn is már csak néhány fúrás telepíthető. Túlzottan nagy eredményt a kutatófúrásoktól sem vártak. Fúrási tevékenységüket akadályozta, hogy fúróberendezéseik nagyon elhasznált állapotban voltak, s alkatrészek és új berendezések csak külföldről lettek volna beszerezhetők. Felújítási és beruházási tervükben elsősorban a fúró- és termelőberendezések felújítása, bővítése szerepelt, de a szállítás, építkezés is jelentős helyet kapott. Eredetileg felújítási és beruházási terv csak 1948. év végéig készült: felújításra 1947/1948. tervévre 34 974 000 Ft-ot, beruházásra 28 880 000 Ft-ot 50 A tervnek csak a leglényegesebb mutatóit emeltük ki, mert az összes mutató részletezése meghaladná e munka terjedelmi lehetőségeit. % ' MAORT 3 éves terve. 4 GERÖ Ernő: Harcban a szocialista népgazdaságért. (Szikra, Bp., 1950.) 211. p. Ä MAORT Heti jelentések 1948., továbbá: MAORT 3 éves terve. -° Megjegyzések a termelési tervhez — MAORT 3 éves terve.
