Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Kerecsényi Edit: Dél-zalai hímes szőttesek. I. Takácsszőttesek
KERECSÉNYI EDIT DÉL-ZALAI HÍMES SZŐTTESEK I. rész: Takácsszőttesek A nagykanizsai Thúry György Múzeum néprajzi gyűjteményében mintegy 1000 takács- és háziszőttes (azaz asszonyszőtte) vászonnemű, lepelruha és viseleti darab található. 1950 és 1983 között vásároltam őket Zala egykori nagykanizsai és letenyei, valamint Somogy megye csurgói járásában. 1 Közülük mintegy 400 a hímesen szőtt : 94 törülköző, 60 abrosz, 95 véka- és kenyérruha, 38 paszitos vékaruha, 74 halottaslepedő ill. lepedőszél, s végül 26 egyéb rendeltetésű — részben gyásszal kapcsolatos — lepelruha. Paraszttakácsok vagy falusi asszonyok szőtték őket. A csurgói járás területén, valamint a horvát falvainkban gyűjtöttekről ezúttal nem szólok. Nem foglalkozom a zalaegerszegi Göcseji Múzeum, a Lenti Helytörténeti Gyűjtemény valamint a Néprajzi Múzeum Dél-Zalából származó csekély számú hímes szőttesével sem, mivel azok lényegesen nem gazdagították ismeretcinket, s motívumkincsük sem különbözik jelentősen a kanizsai múzeumban őrzött darabokéitól. Ahogy textilgyűjteményünk gyarapodott, mindinkább megmutatkoztak az egyes táji csoportok hímes vásznai közötti különbségek. Kiderült az is, hogy a Mura mentén, Hetesben, Göcsej déli részén, valamint Pátró környékén zömmel házi szőttesek találhatók, míg Nagykanizsa, Gelse és Zalakomár vidékén valamint a néhány horvát faluban a takácsszőttesek vannak túlnyomó többségben. Feltűnt még, hogy az egyes takácsok motívumkincse, valamint mintaszerkesztésének rendje között is milyen nagy a hasonlóság. Legrégibb hímes szőtteseink az 1850-es évekre datálhatok, a legfiatalabbak 1940 körüliek. A többség 1880 és 1920 között készült. A régebbiek anyaga főleg len- vagy kendervászon, az újabbaké vegyes- (kender láncfonál pamut vetülékkel), vagy pamutvászon. Az utóbbinál mindkét szál gyárilag sodrott pamut- azaz „masinafonál". Díszítményüket, a ,,fölszedés"-t, vagy „hím"-et csaknem mindig piros (ritkábban meggypiros) pamutfonálból szőtték. Ahol más 1 Bár a Thúry György Múzeum (a továbbiakban TGYM) gyűjtőkörzete földrajzilag körülhatárolt volt (1962-ig a csurgói járás is hozzátartozott), egyes hímes szőttesek stafírungdarabként vagy örökségként távolabbi helységekből kerültek gyűjtőkörzetünkbe. Így őrzünk számos Göcsejből, s néhány Hetesből származó darabot is. A statisztikai adatok értékelésénél gondot jelentett, hogy századunkban Zala megye — így Dél-Zala határa is — többször változott.
