Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Foki Ibolya: Az
hivatalnok is ebből a rétegből került ki, hiszen a biztos fizetést nyújtó értelmiségi pálya jobban garantálta a megélhetést, mint az a földmennyiség, amit az utód örökrészül kapott volna szüleitől. A vidéki értelmiség jó része tehát — ha nem is vált antiszemitává — származásából és kapcsolataiból fakadó beállítottságánál fogva a zsidóban elsősorban a birtokot elárverező, a kisegzisztenciákat tönkretevő személyt látott. Az ehhez járuló, s az értelmiséget is bizonyos mértékben befolyásoló vallási és egyéb előítéletek a passzivitást csak fokozhatták, rosszabb esetben az antiszemiták táborába sodorták az illetőt. Istóczy Győző hívei között is megtaláljuk a lecsúszott középosztály értelmiségi pályán működő képviselőit, mint pl. Verhovay Gyulát vagy Simonyi Ivánt. Tanult emberként került az antiszemitizmus hatása alá Szemnecz Emil, Vadnay Andor, Ráth Ferenc és dr. Nendtvich Károly is. 5 ' 1 Mindez érthetővé teszi, hogy ha a szellemi elit tagjai közül sokan fel is ismerték az antiszemita nézetek terjedését elősegítő gazdasági és társadalmi indítékokat, az értelmiség egészétől nem lehetett a zavargásokra vonatkozó, egységesen elítélő véleményt várni. Többnyire a helyi körülmények és az adott szituáció döntötték el, hogy az illető pap, tanító, jegyző stb. miként foglalt állást a keletkezett konfliktussal kapcsolatban. Valószínűleg Zalában sem volt teljesen egyértelmű a helyi társadalomban bizonyos tekintéllyel bíró szellemi foglalkozásúak magatartása. Az Esterházyhitbizomány volt uradalmi tisztviselőinek az új, izraelita bérlők gazdálkodási módszereit bíráló álláspontjáról fentebb már czóltunk. A kritika azonban még nem jelent szükségszerűen antiszemitizmust, inkább talán a zsidó tőke iránti évszázados előítéletekből táplálkozó fenntartásokról van szó. A katolikus alsópapság soraiban azonban valószínűleg már többeket megtévesztett az antiszemita propaganda. A Pesti Hírlap 1884. június 3-i száma felhívta a veszprémi püspök figyelmét arra, hogy Zala és Somogy megyékben a zsidóellenes nézetek erősen terjednek a katolikus papok körében. Jakab Károly, zalacsicsói esperes-plébános pl. jelentős szerepet játszott a zsidó emancipáció eltörlését célzó, korábban már említett, 1882-es tapolcai kérvény létrehozásában. A tapolcai gyűlés egyik fő szervezője, a Zánkán birtokkal rendelkező Vadnay Andor szintén iskolázott ember volt. A reformátusok pápai kollégiumában végzett tanulmányai befejezése után Budapesten jogot hallgatott. 1884-ben antiszemita programmal a tapolcai kerület képviselővé választotta. Keszthelyen is van nyoma az antiszemitákat pártoló tevékenységnek. Sógor György itteni nyomdájából zsidóellenes röpiratok kerültek ki. 55 Az 1883. szeptember 4-i megyei közgyűlés jegyzőkönyvben rögzített, idézett véleményével pedig a résztvevők közül nem mindenki érthetett egyet, mivel a Zalamegye c. újság tudósítása szerint olyan felszólalások is elhangzottak, amelyeket a felzaklatott közhangulatra való tekintettel jobb lett volna mellőzni. 56 A szigorú intézkedések eredménye csak lassan mutatkozott meg. A rend helyreállításában azonban döntő volt a katonaság szerepe. A kijárási, gyülekezési és egyéb tilalmak betartásához erős karhatalomra volt szükség. Közvetlen • r ''' KUBINSZKY, 1963—64. 135—137. p. 55 Uo. 137—139. p. 56 ZALAMEGYE, 1383. szept. 9.
