Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Szőke Béla Miklós: Kora-középkori tanulmányok. I. (A Kárpát-medence 9—10. századi régészeti kutatásának vázlata és fö kérdései)
Magyarország Régészeti Topográfiája sorozat egyik köteteként készülő, a nagykanizsai járás településtörténetét feltáró munka 7 a megye egész területének kora-középkori település-, népesség- és kulturális viszonyait, kapcsolatait segíti megismerni. Ezek a nagy volumenű ásatások és terepmunkák ugrásszerűen megnövelték e korszak régészeti leletanyagát, hiszen összességében több mint 2000 sír, és számos ház, terménytároló verem, kemence, ill. kézműves tevékenységet kiszolgáló objektum került napvilágra, s újabb templom és udvarház vált ismertté Mosaburg területéről. 8 A leletanyag növekedése nem egyszerűen a Zala-vidék kora-középkori történeti és kulturális viszonyairól szóló információ mennyiségi növekedését jelenti, hanem olyan minőségi változást, ami lehetővé teszi azt, hogy a régészeti adatokat már ne csak a korabeli írásos források illusztrálására, vagy jobb esetben ellenőrzésére használjuk, s ezzel megerősítsük vagy kérdésessé tegyük a hajdan leírtakat, hanem a korabeli élet teljességének a megismeréséhez új információkat is adó, önálló diszciplínának megfelelően alkalmazhassuk őket. Az alábbiakban azt szeretném bemutatni, hogy a Kárpát-medencében és a vele a 9.—10. században szorosabb kulturális kapcsolatban álló területeken milyen eredményeket ért el a régészeti kutatás, melyek azok a főbb történeti, régészeti és művelődéstörténeti kérdések, amik megoldására törekednek a korszak kutatói. Hiszen a zalai 9.—10. századi régészeti leletanyag is csak akkor válik történetileg is forrásértékűvé, ha értékelésekor a korabeli kulturális (s ezen keresztül az etnikai, gazdasági és társadalmi) kapcsolatok és viszonyok sokszínűségének visszatükrözésére törekszünk. Ehhez pedig első lépésként az eddig elért eredményeket kell számba venni és az adatok értelmezési lehetőségeinek a határait felderíteni. • * * A múlt század közepe óta nemcsak a magyar, de a környező szláv népek nemzeti tudatának kialakításában is nagy szerepet játszik a honalapítás, államalapítás időszakának történeti és régészeti kutatása. Míg nálunk természetszerűleg a honfoglaló magyarok felé fordult fokozottabban az érdeklődés, a szomszéd népeknél a nemzetté ill. önálló állammá válás első lépéseiként értékelt 9. századi fejedelemségek tanulmányozása lett a történeti tudományok művelőinek egyik alapfeladata. A régészeti feltárások a múlt század második felében elegendő anyagot hoztak napvilágra ahhoz, hogy századunk elejétől annak rendszerezéséhez is hozzáfoghassanak. Ezt nálunk több-kevesebb sikerrel Hampel J.° végezte el, míg a szláv régészeti leletanyag első rendszerezője L. Niederle 10 volt, aki a korabeli élet lehető legteljesebb rekonstruálására is törekedett, ezért a korra 7 A készülő kötet szerkesztője Horváth L., írásában résztvesznek még Vándor L. és a szerző. 8 MÜLLER R. ásatása Zalaszabar—Borjúállás szigeten. Közöletlen. ö HAMPEL J.: A régibb középkor (IV—X. század) emlékei Magyarhonban. I. Budapest, 1894.; II. Budapest, 1897.; U.Ö.: Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn I— III. Braunschweig, 1905.; U.Ö.: Ujabb tanulmányok a honfoglalási kor emlékeiről. Budapest, 1907. 10 NIEDERLE, L.: Zívot starych Slovanu, Slovanské starozitností, oddíl kulturní I— III. Praha, 1911—1925.
