Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Szőke Béla Miklós: Kora-középkori tanulmányok. I. (A Kárpát-medence 9—10. századi régészeti kutatásának vázlata és fö kérdései)

vonatkozó írásos forrásokat is értelmezte és felhasználta a jogtudománytól a néprajzig egy sor egyéb tudományág eredményeit is. Műve a mai napig irányaadó a szláv régészetben. Századunk első felében megszülettek a kisebb területi egységek régészeti emlékanyagát feldolgozó összefoglalások is

11 és ezzel egyidőben néhány újabb általános összefoglalás is napvilágot látott.

12 A 9.—10. századi régészeti emlékek kutatásának azonban századunk második felétől kezdődött el a virágkora: nagy anyagi támogatással, korszerű módszerekkel fejedelmi, nemesi központok feltárására került sor és számos temetőt és nyílt települést, ill. teleprészietet ástak ki. E munkákról vaskos monográfiák és összefoglaló elemzések számolnak be (az alábbiakban jórészt ezekre támaszkodva adunk áttekintést az egyes területi egységek kora-középkori kutatásáról), 1965 óta pedig 5 évente nemzetközi kongresszuson értesülnek a kutatók a legújabb eredményekről; az ezeken elhangzó előadások több kötetben meg is jelennek (1965 — Varsó, 1970 — Berlin, 1975 — Pozsony (Bratislava), 1980 — Szófia, 1985 — Kijev). A Kárpát-medence lakói számára a 9. század eleji hatalmi—politikai átrendeződés (az avar birodalom bukása, Nagy Károly frank birodalmának keleti terjeszkedése)

13 sorsdöntő változást hozott: az addig hangadó avarság egyre inkább háttérbe szorult, s ugyanakkor egyszerre több területen is, egyidőben, addig szinte névtelen szláv népcsoportok váltak meghatározó tényezővé és tömörültek az addigi törzsi—nemzetségi szervezetből frank hatásra és mintára létrehozott, bár helyi előzményekre épülő korafeudális államalakulatokba.

14 A több évszázadig tartó történelmi folyamat ezen utolsó állomásáról visszatekintő kutatók nagy része azonban hajlamos egy kissé egyoldalúan megközelíteni és interpretálni a történeti eseményeket és kulturális jelenségeket, s elsősorban il CERVINKA, I. L.: Slované na Moravé a físe velkomoravská. Brno, 1928.; POULÍK, J.: Staroslovanská Morava. Mon Arch I. Praha 1948.. U.Ő.: Jizní Morava zeme dávnych Slovanű. Brno, 1948—1950.; EISNER, J.: Devínská Nová Ves — slovanské pohfebisté. Bratislava, 1952.; HRUBY, V.: Staré Mësto, velkomoravské pohrebisté „Na valach". Mon Arch III. Praha, 1955.; DINKLAGE, K.: Frühdeutsche Volkskultur in Kärnten und seinen Marken. Laibach, 1943.; PITTIONI, R.: Das frühmittelalterliche Gräberfeld von Köttlach, Landkr. Gloggnitz. Brünn

—München

— Wien, 1943.; KOROSEC, J.: Staroslovenska grobisca v severni Sloveniji. Celje, 1947.; GARASANIN, M.

—KOVACEVlC, J.: Pregled materijalne kulture juznich Slovena u ranom srednjem veku. Beograd, 1950. J2 KOROSEC, J.: Uvod v materialno kulturo Slovanov zgodnjega srednjega veka. Ljubljana, 1952.; HENSEL, W. : Slowianszczyzna wczesnosredniowieczna, zarys kultury materialnej. Poznan, 1952.; PREIDEL, H.: Slawische Altertumskunde des östlichen Mitteleuropas. Gräfelfing bei München, I960.; EISNER, J.: Rukovét slovanské archéologie — Poèatky Slovanű a jejich kultury. Praha, 1966.; KOROSEC, P.: Zgodnjesrednjeveska arheoloska slika karantanskih slovanov. Delà SAZU 11., Ljubljana, 1979. 13 DEER, J.: Karl der Große und der Untergang des Awarenreiches. in: Karl der Große, Lebenswerk und Nachleben, unter Mitwirkung von H. Beumann, B. Bischoff, H. Schnitzler, P. E. Schramm herausgegeben von W. Braunfels. Bd. I. Düsseldorf, 1965. 719—791.; BONA L: A népvándorlás kor és a korai középkor története Magyarországon, in: Magyarország története, Előzmények és magyar történet 1242-ig. Főszerk.: Székely Gy., I. kötet. Budapest, 1984. 336—370. 14 BONA I. i. m. ld. 13. jegyzet, továbbá SZŐKE B. M.; Methodologische Bemerkungen zur Definition der aus dem 9. Jahrhundert stammenden Denkmäler des Karpatenbeckens. MittArchlnst 10—11 (1980—81), 1982. 183—197.