Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Foki Ibolya: Az
ágazatok meghonosítása szintén jórészt zsidó családoknak köszönhető. A zalai zsidók nemcsak jeles ipari és közgazdasági szakembereket adtak az országnak, hanem közülük származik a később világhírűvé vált zeneszerző, a keszthelyi születésű Goldmark Károly is. 11 Az antiszemita nézetek terjedésének, a zsidóellenes hangulatnak már az országos zavargások kirobbanása előtt is voltak bizonyos jelei Zala megyében. 1859-ben Galsai Kovács Vendel, egerszegi várnagy kisebb terjedelmű, Zalai Titkok címmel ellátott visszaemlékezésében többek között a magyar és ezen belül a zalai középosztály romlásának okait elemezte. Szinte minden baj forrásának a zsidókat tekinti, akiket képmutató, az üzleti haszonért bármilyen eszközt igénybe vevő, egymás közt is ellenségeskedő, de a keresztényekkel szemben egységesen fellepő népfajnak mutat be. 12 Ábrázolásmódja megmarad a felszíni jelenségek leírásánál, főként a hanyatló középrétegek szemszögéből figyeli az eseményeket, a mélyebb társadalmi és politikai okok feltárására nem tesz kísérletet. 1878-ban az Erdészeti Lapokban megjelent cikkében Kabina János, kataszteri erdőbecslö nemtetszését fejezi ki Hahn József izraelita vállalkozó működése fölött, akik Lenk Sámuel az Eszterházy-hitbizomány Alsólendva — Nempthy uradalmainak főbérlője bízott meg 1875-ben az erdei vágások kezelésével és értékesítésével. A szerző főként azt kifogásolja, hogy az illető vállalkozó a hatásköre alá tartozó erdészeti személyzet jelentős részét kicserélte, valamint nem fordított kellő gondot a kiirtott erdőterület felújítására. Kabina János véleménye szerint Hahn József fellépéséig a gazdálkodás rendesen folyt, utána azonban „kezdetét vette oly gazdálkodás és felújítási rendszer, mely minden, csak némi ismeretekkel is bíró elfogulatlan embert undorral tölt el." Végül a főbérleti rendszer megszüntetését javasolj a. 1:1 Ez említett uradalmak kezelését nem ekkor bírálták először. Lenk Sámuel és a Rosenfeld cég 1861-ben vette bérbe az itt található összes mezőket, réteket és erdőket. Nem sokkal ezután vita keletkezett a gazdaságot korábban kezelő tisztviselők és az új bérlők között arról, hogy ki folytatott, illetve folytat célszerűbb gazdálkodást az uradalomban. Az előbbiek álláspontját kifejezésre juttató egyik röpirat Nagykanizsán jelent meg, amelynek álnéven író szerzője azt bizonygatja, hogy a bérleti rendszer létrehozása előtt sokkal jövedelmezőbbek voltak a birtokok, a jelenlegi bérlők csak saját hasznukat nézik és gazdálkodásukkal hosszú távon kárt okoznak az uradalmaknak. 14 Érdemes megjegyezni, hogy az Eszterházy-hitbizomány más uradalmainak bérbe adását is éri ekkor bírálat, amely elsősorban szintén az erdőkezelésre vonatkozik. 1 "' A kaposvári uradalmat pl. teljesen eladósodott állapotban ugyan11 Zsidó lexikon 477. p., 628—630. p., 882. p. 12 ZmL. IV. 433. 5744. sz. 13 KABINA, 111—115. p. **P. ZELOSUS: A főméltóságú Esterházy Herczegséghez tartozó A-Lendva Nempthy uradalmak jövedelmi képessége és állománya kibérlés előtt és után. (Nagykanizsa, 1866.) A másik fél álláspontját (Ehrenfeld): A herceg Eszterházy-vagyon kezelése gr. Zichy Ferenc által. Megczáfolása a hason czímű röpiratban foglalt teljesen valótlan és elferdített tényeknek c. röpiratból ismerhetjük meg. (Bécs, 1865.) 15 WESSEL Y 30—35. p.