Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Foki Ibolya: Az
csak 1861-ben adták bérbe Freystädtler Antal izraelita vallású bérlőnek, akinek a védelmében 1866-ban Budapesten jelent meg egy röpirat. A szerző legalább ugyanolyan erőteljesen kritizálja a korábbi, feudális tisztikart, mint a fentebb említett alsólendvai volt tisztikar az ottani új bérlőket. 16 Az ilyen vitákra bizonyára még sok példát lehetne felhozni, a kiragadott esetek azonban illusztrálják a gazdaság irányításának módozatairól vallott különböző felfogásokat, amelyek mögött alapjában véve a tőkének — és többnyire a zsidó tőkének — nagyobb szerepet juttató, % illetve az ezt korlátozni kívánó törekvés állt. Zalában és Somogyban a zsidókkal szembeni ellenérzéseket különösen táplálta, hogy — mint az Eszterházy-hitbizomány uradalmainak példája is mutatja — a földbérletek jelentős része zsidó bérlők kezén volt, ugyanakkor a birtokmegoszlási adatok a középbirtokosság nagymértékű sülylyedését mutatták. 17 A kibontakozó antiszemita zavargások eseményeit jelentősen befolyásolta Vas és Somogy megye közelsége. Istóczy Győző — mint fentebb említettük — Vas megyéből származott. A két megye szomszédsága lehetővé tette, hogy Istóczy hívei könnyen eljussanak a zalai falvakba, városokba és ott brossurakat, röpiratokat terjesszenek. Ezeket búcsújárás, vásárok alkalmával árusították. Vásárokra és búcsúra pedig gyakran jártak az emberek egyik megyéből a másikba. Istóczynak bizonyítható kapcsolatai voltak Vadnay Andor zánkai, Keöd József balatonfüredi földbirtokossal, valamint Jakab Károly zalacsicsói esperes-plébánossal. Az 1882. évi kérvényezési mozgalom keretében ők voltak a fő megfogalmazói az ún. tapolcai kérvénynek. Az elnevezés a kérvényt megelőző gyűlés helyére utal. Követelték a zsidó emancipáció eltörlését, a zsidók számára az ingatlanszerzés megtiltását, illetve a zsidó felekezeti oktatás megszüntetését. A kormány válasza most is elutasító volt. 18 Az emancipáció eltörlésére és az ingatlanszerzés megtiltására vonatkozó javaslatok kidolgozásában feltehetően a tapolcai zsidó borkereskedők említett eredményes tevékenysége elleni föllépés szándéka is közrejátszott. Különösen bánthatta a zsidóellenes mozgalom itteni szervezőit, hogy egy 1860. február 18-án hozott császári rendelet engedélyezte az izraelita vallásúak számára a földvásárlást 1 ' 1 , aminek következtében a szőlő- és bortermelésbe való jövedelmező tőkebefektetés lehetőségei kiszélesedtek számukra. A Vas megyei kapcsolatokra konkrét adataink is vannak. A két legjelentősebb helybeli lap egymástól függetlenül, 1883. szeptemberének első napjaiban arról tudósít, hogy Zalalövőn az augusztus 27-ről 28-ra virradó éjszaka történt zavargásokban sok Vas megyei vett részt. Az ugyancsak zalalövői, 1883. november 7-i események szereplői között is találunk Vas megyeieket. 20 A szomszéd megyebeliek beszivárgását megkönnyítette, hogy Zalalövő a Vas megyei 1(i CASSIUS, 20—27. p. 17 KUBINSZKY, 1976. 209. p. 18 Uo. 141—142. p. VJ Reichs-Gesetz-Blatt, 1860. febr. 23., 44—45. p. u ZALAMEGYE 1883. szept. 2., Zala 1883. szept. 1., illetve BM Lt. K. 148—1883— XIV. D.
