Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Balogh Elemér: Az első népképviseleti választások Zala megyében.

keni kifüggesztése eszköztetvén, ezen határ napok a legnagyobb nyilvánossággal köztudomásra bocsátassanak."

8 A közhírré tétel bizonyára el is kezdődött, ám hamarosan sor került a módosításra. A központi választmány a következő, június 5-én tartott ülésén úgy határozott, hogy a képviselőválasztásokat már június 15-én, délelőtt 10 órakor meg kell tartani, mivel értesült az Országgyűlés július 2-ra tervezett megnyitásáról. Előre hozták tehát az öszszeírások időpontját is, a kész ívek beadási határidejéül június 10-ét állapítva meg. Miután a központi választmányhoz beérkeztek az elkészült összeírásokat tanúsító ívek, sor került az egyes választásokat vezető bizottmányok megválasztására. Mind az összeíró, mind a választást vezető küldöttségeket úgy állították össze tagnévsorukból, hogy az érintettek rendszerint jelen sem voltak a választmányi ülésen. így aztán gyakran érkezett a központi választmányhoz visszautasító nyilatkozat a megválasztásáról értesített tag részéről, kinek személyét pótolni kellett. A központi választmánynak az összeírások befejezésétől számított egy héten belül össze kellett ülnie és a vitás eseteket határozatával eldöntenie. E „reclamationalis ülésre" június 12-én került sor, s valamennyi folyamodást el is intézték. E gyors ügyintézésben szerepe lehetett az idő rövidségének is, s a reklamálók csekély számának. Mindössze 32 folyamodó akadt, kik közül 9-et utasítottak el. Az ülések színhelye mindig Zalaegerszeg volt,

9 amiből az is következik, hogy elsősorban a helybeli és a közeli lakosok jöttek panaszaikkal . — távolabbról csak elvétve. A folyamodások elbírálásával végezvén kiigazították az összeírási íveket, s azokból egy példányt megtartottak, hogy a választások során vezérfonalul szolgálhasson, egy a megyei levéltárba került, a harmadikat pedig a Belügyminisztériumba juttatták el. Az 1848-as választások idején, valószínűleg a kapkodás vagy a kényelmesség, no meg a tapasztalatlanság vezethetett oda, hogy a választójogi törvény sérelmet szenvedett. A központi választmány az összeírások záró időpontját (június 10.) úgy állapította meg, hogy utána a választás napjáig már nem állt elegendő idő rendelkezésre a reklamációs tárgyalásokra. Az összeírások ráadásul még késedelmet is szenvedtek, mert mint ezt a választmány június 12-i ülésének jegyzőkönyvében olvashatjuk, az ülést június 10-re tervezték, de akkorra még egyetlen kerületben sem végeztek az összeírással. Június 12-ig is csak a közelebbi vidékekről érkeztek be a kész ívek, három kerület (Csáktornya, Letenye, Tapolca) adós maradt — ezek összeírási íveinek egyik példányát rögtön a követválasztást vezető elnök kezéhez rendelték adatni, e helyekről tehát folyamodásnak egyáltalán nem lehetett helye. 1848-ban a választási nappal (június 15.) még nem ért véget a központi választmány munkája, mivel Kanizsán és Alsólendván komoly ,,kiszökések" történtek, intézkednie kellett ezek elsimításáról. Június 17-i ülésén megállapította, hogy a kanizsait kivéve valamennyi kerület képviselőválasztási jegyzőkönyve két példányban, rendben megérkezett. Ezek egyikét a Belügyminisztériumba küldték fel — a lendvai 8 Zala megyei Levéltár (a továbbiakban ZmL.) közp. vál. jkv. 636. 297. 1848. 6 Az 1848: V. tc. kifejezetten ugyan nem rendelkezik a központi választmány üléseinek színhelyéről, az általános országos gyakorlattal egyezően azonban Zalában is mindig a megyeszékhelyen került erre sor.