Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban - Zalai Gyűjtemény 23. (Zalaegerszeg, 1986)
ZALA MEGYE LEÍRÁSA A REFORMKORBAN — két korabeli forrás alapján — A XVIII. század végét követő fél évszázadnyi időszak alatt számos, elsősorban földrajzi és statisztikai, részben gazdasági leírása született Magyarországnak, s ezek már a nagyközönség kezébe is kerültek. Vályi András: Magyarországnak leírása három kötetében (1796—1799), Magda Pál: Magyarországnak és a határőrző katonaság vidékének legújabb statistical és geographiai leírása c. munkájában (1810), vagy Fényes Elek kétkötetes Magyarország leírása (1847) címet viselő, talán mind közül a legismertebb munkájában, foglalkoztak természetszerűleg Zala megyével, annak földrajzi helyzetével, lakosságával, természeti adottságaival, kereskedelmével és közlekedésével, gazdaságával és népével. Mondanivalójukat a munkák természetéből következően enciklopédia-szerűén adták elő, s egy-egy terület, egy megye, vagy egy adott téma a kor kívánalmainak — és a műveltebb olvasóréteg igényének — megfelelő mélységben szerepelt bennük. E közkézen forgó munkákat jól egészítették ki a kor igen színvonalas térképei és atlaszai, hogy csak a legismertebbeket; Korabinszky János: A magyar királyság atlasz-át (1804), Lipszky János Magyarország térképét (1804—1810). Márton József: Magyar Atlás-át (1811), vagy a Görög—Kerekes-féle atlasz laponként is forgalomba került — több kiadást megért — megyei térképeit említsük. A korszak országleírásai és térképei elegendőnek bizonyultak az érdeklődő közönségnek, az utazóknak, de az ezekben közölt ismeretek már nem voltak elégségesek sem a közigazgatás, sem a katonai vezetés számára, különösképpen nem, ha egy-egy megyét, vagy annál szűkebb területet érintő kérdésről volt szó. 1 A korszakban megkezdett hatalmas folyamszabályozási- és mocsárlecsapolási munkák, a kereskedelem kiszélesítését hozó útépítések is bővebb ismereteket követeltek meg egy adott területről már a tervezés stádiumában is. Országos érdek — sőt szükséglet — volt már a XIX. század elején egy olyan részletes leírás, amely támpontokat nyújt nemcsak a megyék általános l A teljesség igénye nélkül, a megyéről szóló kéziratos munkák; Bél Mátyás 1730-as évekbeli leírása „Notitia ComLtatus Szaladiensis" címmel, a hozzátartozó — Mikoviny Sámuelnek tulajdonított — térképekkel; a II. József-korabeli kataszteri térképfelvétel fennmaradt zalai lapjai; s az ugyancsak ekkori I. katonai térképfelvétel térképi lapjai, valamint a hozzátartozó szöveges leírás — de ezek közforgalomba soha nem kerültek.
