Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban - Zalai Gyűjtemény 23. (Zalaegerszeg, 1986)

Eőrsnél az ábrahámi völgyön keresztül köves, és kősziklás — [III.—IV.—V.— és VI. kitöltetlen] — Torkolatja, és Csatornája egy része Zala Vize Leírásának Folytatása I. Minek utánna a nevezett Zala Vize Pákozdi forrásától kezdve egész Zalabérig kevés eltávozással a Napkeleti arányban való folását mindenütt megtartotta volna, Zalabéren alól, jelessen a Hármasi malomnál az úgy nevezett Zala Szegnél, csak nem egyenes szög alatt, folását egyenessen délnek fordíttya, és ugyan azon aránnyal Zalavári határban lévő Pethő Szigethig folydogál, hol ismét keletnek fordul, és Balaton Hídvégen keresztül ezen Keleti aránnyal el fáradtan, és bádjadtan a Balatonyba foly. A folyása mindenütt csavargós és Koppányig eggyes ágyban marad, hol a Koppányi és Bödör malmok előtt két ágra oszlik, és ezen két ága folyását, a nevezett malmokon alól is egy darabig meg tartya, ismét egy víz ágyban egyesülve foly mindaddig, még a felső Kehidai és Berki malmokon feliül két ágra nem szakad, melly két ágú folyását a Mándi, és Csányi malmokon alul is egy darabig meg tartya, — a Sármelléki, és Esztergáli úgy szintén Alsó és Felső Bárándi, Szabari és Zalavári határokban a víz folyás egészlen elvész a Bozót alá; más helyt pedig föld szinre jön, •— Különössen láthatni ezen víz elvesztést az Esztergáli Berek fás bozótban — a szemlátomás! föld alá való víz elbukást pedig Bárándnál, hol zuhanva siet a láp alá, és a magával hozott ágokat, és fákat is, likjába csavarja, ezen víznek a lápok, és Börgátok alul való felugrását s föld szinre való jővését különössen láthatni a Zalavári határban a Pethö Szigethnél, kivált Télen jég háton hol a víz ki Ugró liknál ritkán fagy bé, vagy igen gyengén, mellyet az ugrási erőlködés csinál. A Helységek, mellyek a Zalavőlgy jobb oldalán feküsznek, ezek: — Battyk, mellynek határába a Pinkótzi, Szajki, és Kender Asztatói vizek egyenes szög alatt a Zalába folynak — Tüskés- vagy Zala Szent Péter, hol a Zalán magoknak az oda való lakosoknak költségén készült, fa hídjok vagyon, az Aranyodi nevezetes szöllö hegygyei való hamarabbi közösülésre nézve. — Szent Gróth mező város hol a Zalából és jobb partya mentében lévő és más kereskedő utak öszveköttetésére nézve a Zalán által egy 150. öli hosszú töltés négy fa hidakkal együtt van; egyik fa hidat Gróf Bottyanyi Família tartya és készítteti, melly tői vámot is szed — a többi hármot a Nemes V [ár] megye, vám nélkül tartja, és csináltatja — itt szakad a Kisgáthi víz a Zalába. — Udvarnok helység Szent László hol a Csehi patak — Gyülevész, hol a Köveskúti patak, a víz folyás ellenére sok homok öntéseivel együtt a Zalába rohan — Felső Kustány hol egy zápor árok a Zala völgyét iszappal tölti — és a két Zala melléki utak öszve köttetésére Kehida, és Csán felé a Zalán által 200. ölly hosszú töltés négy fa hidakkal együtt van, mellyeket a Nemes V [ár] megye vám nélkül tart, és csináltat — Alsó Kustány hol ismét egy zápor árok, kissebb forrás vizekkel, és homok öntésekkel a Zalába szakadnak, Mánd Puszta — Szent Györgyvár Helység, mellynek határában a Büki folyó, és egy más Patak a fa-