Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban - Zalai Gyűjtemény 23. (Zalaegerszeg, 1986)
lun keresztül több iszaposító gödrök vizeivel a Zala Berkében folynak — Zalavár és végre Balaton Hídvég hol ismét egy 270. ölly hosszú töltés és nagy fahíddal együtt a Kanisai és más Kereskedő utak öszve köttetésére nézve vagyon, a hidat a Nemes V [ár] megye készítteti, mellytől vámot is szedet, hol a Nemes V [ár] megye részérül egy vám ház is vagyon, — Ezen elö számlált város, és faluk vásárjai, s kereskedési nevezetességei már az ország utak leírásánál bővebben meg említtettek. A Zalapartyán fekvő helységek pedig ezek — Zalabér hol a Zalán való szabad általjárast, a Nemes V [ár] megye vám nélkül 112 öllynyi hosszú töltés által 2. nagy fa, és három kő hidakkal együtt tartya és csináltatja — Csicsen egyes vendég fogadó F [első] és A[lsó] Aranyod — köz nemességi kis faluk — Bünbánya, Fényesháza, Koppány hol a falun keresztül folyó Koppányi patak az azonnali meredek Hegyek zápor gödreiből jövő iszapos mosások a Zalába folynak, — Barátszigeth, hol a Kalosi patak, homok öntéseivel a Zalába rohan — Kehida, melly falun keresztül folyó, s iszapot hordó, Deák Kúti patak a Zala völgyében szélled el. — Külső és belső Csány, hol a falun keresztül, az örvényesi és Tüaji vad patakok a Zalába rohannak, Űjfalu, hol egy mélly zápor-árkon sok homok — Bókaháza hol hasonlóul egy zápor gödrön sok iszap a Zala völgyébe, és ágyába rakattatik le — Zala Apáthi mező város, hol a Förkendi vad patak •— Esztergál hol két azon nevű vad vizek — Szabar mellynek határ árkain sok iszap — Nagy és Kis Rada hol azon névű malom folyó és Diósi patak, s végre a Garabontzi malom foló zápor vizeikkel és homok elöntéseikkel a Zala berkébe folynak — Többnyire az elő számlált a Zala jobb és bal oldalairól jövő vad vizek egyenes szeglet alatt torkolnak a Zalába. — Végre a Szent Jakabi víz pedig, melly eredetét veszi szomszéd nemes Somogy V[ár]megyébe Miháldi helység határában, és Szent Jakabi Pusztán, Komárváros és Kis Komáromi határokon keresztül, hajtván öt lisztelő malmokat a Balaton Magyaródi Canalison, éppen ellenkező aránnyal mint a Zala folyása, a Zalába foly — Kehidától kezdve B[alaton] Hídvégig a Zalán hidak és töltés által őszvekötő általjárás nintsen, melly ezen vidéknek kereskedési közösülését nagyon akadáloztatja, és csökleniti — a gyalog utazók általj árasára kisded hajók vágynak Bókaházánál, Zala Apáthinál, Szentgyörgy várnál és Zalavárnál. A Zala Völgynek igen sok és jó szénája vagyon, még a sássá is édeses — bőven termi, kivált a Kehidai és a Zala Apáthi berkekben a Calmus Aromaticus 2i név alatt esméretes orvosi növevényt — Hala elegendő, Rákja igen sok, mellyek kövérségekre és kedves ízekre nézve igen híresek — és azoknak vásárja a Bétsi Piarczra nézve Sz[ent] Györgyvárott vagyon, melly már az utak leírásánál bővebben említtetik — Csikja, vidrája elég, és a Szabari berekben őze igen sok — nádlása kivált Bfalaton] Hídvég körül, igen híres, és jövedelmes. II. A Zalának folyása Zalabértől Bfalaton] Hídvégig számlál a libellationalis egyenes úton 22.600. ölleket, mellyet csavargásaival 24.000.-re lehet tenni, vagy 6. mértföldre. 21 Fehér zászpa.
