Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)

Srágli Lajos: Adatok az olajipari munkásság szociális helyzetének alakulásához.

további kutatásra érdemes. így került sor az EUROGASCO ötödik magyar­országi mélyfúrására (1937. április 14—szeptember 29.), mely a budafapusztai olajmező feltárásának, termelésbe állítása pedig a magyarországi ipari mé­retű olajtermelésnek jelentette kezdetét. A termelési eredmények alapján 1933-ban a társaság létrehozhatta 14 375 000 P alaptőkével magyarországi ter­melő vállalatát, a Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaságot (a MAORT­ot), melynek részvényei rövidesen a Standard Oil Co. of New Jersey tulaj­donába kerültek. A kutatási tevékenység kiterjesztésének eredményeként 1940-ben a lovászi, 1942-ben a hahóti és pusztaszentlászlói kőolajmezőt fedez­ték fel. 2 A MAORT termelése 1939-ben az ország szükségleteit 80%-ban, az 1940. évi termelés már 100%-ban fedezte. 3 Az 1941—42. évekre lényegében kialakult a MAORT teljes magyarországi szervezete. A vállalat üzemeinek 1941. december 20-i kincstári használatba vételekor a következő üzemeket sorolták fel: a bázakerettyei üzem, a lovászi üzem, a lendva új falui mező, a hahóti 5. sz. kutatófúrás, a Lovászi—Kerettye— Budapest vonalán húzódó távvezeték, az újudvari, a kápolnásnyéki, a sorok­sári töltőállomásokkal, a Mihályi—1. sz. mélyfúrás a szárazjég-üzemmel, az inkei 1. sz. mélyfúrás, továbbá a koncessziós területen levő földtani és geo­fizikai kutatások. 4 A felsoroltak közül jelentősebb létszámot a bázakerettyei és lovászi üzem, majd később a pusztaszentlászlói foglalkoztatott. A részvény­társaság központja Budapesten volt, majd a területileg erősen szétszórt üze­mek irányításának egyszerűsítésére, a zalai sikerek után egyre növekvő ter­melés irányítására 1938-ban Nagykanizsán kerületi központot hoztak létre. 5 A kutatások számának és a termelés mértékének növekedésével párhu­zamosan növekedett a munkások száma is. Az EUROGASCO kutatásai még nem igényeltek nagyobb létszámot — 1936-ban 114 fő, 1937-ben 134 fő —, de a létrejövő MAORT, mint termeléssel is foglalkozó vállalat, már jelentősen több munkást foglalkoztatott. A vállalat munkásainak száma a következő­képpen alakult: 1938: 513, 1939: 519, 1940: 1630, 1941: 2366, 1942: 4113, 1943: 4160, 1944: 4041, 1945 áprilisban: 3229 fő. 6 Ez nemcsak az állandó, hanem a kisebb számban foglalkoztatott alkalmi vagy időszaki munkásokat is ma­gában foglalta. Mivel Magyarországon az 1930-as években még a korszerű fúrási (Rotary), termelési módszerek nem terjedtek el, a kormány engedé­lyezte az EUROGASCO és később a MAORT számára, hogy kezdetben ame­rikai, angol és német fúrómestereket, termelési szakembereket alkalmazzon, de azzal a kikötéssel, hogy mindegyikük köteles betanítani egy-egy magyar 2 PAPP Simon: A magyarországi kőolaj- és földgázkutatás története az utolsó 60 év alatt (kézirat, 1965.) 86—90. p. = MOIM A. Papp Simon iratai 1/1. 3 ADAMY Béla—NÉMETH András: A magyar kőolaj feldolgozóipar története az államosításig (OKGT kiadás, 1968.) 115. p. A MAORT termelésével részletesen foglalkozik: NÉMETH András i. m. I—II. köt. « NÉMETH András: i. m. II. köt. 45—46. p 5 Gyulay-iratok leírása és rendezési szempontjai (összeállította: TÖTH Pál) = MOIM A. 6 BENCZE'Géza: Az olajipari munkásság helyzete és szerepe a megye társadalmi és gazdasági életében — MSZMP Zala m. Bizottsága Oktatási Igazgatósága Év­könyve, 1978. 165. p., továbbá: NÉMETH András: i. m. II köt. és PAPP S : i. m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom